Ősi földalatti ösvények

Különös alagútrendszerek vannak Európában, melyeknek korát 12 000 évre becsülik. Nem tudni kik, mikor és miért építették, de feltételezhető, hogy ezek az alagútak valamikor összeköttetésben voltak egymással.

Európa szerte több ezer alagút húzódik a föld alatt

Skóciától a Földközi-tengerig léteznek átlagosan 12 ezer éves mesterségesen épített alagútak. Ezek, mint valami füldalatti ösvények hálózzák be Európa nyugati felét, de egyes részei egészen Törökországig nyúlnak. Ebben az a különleges, hogy mai ismereteink szerint az írott történelem előtti időkben nem létezett olyan társadalom, amely ilyen struktúrát tudott volna létrehozni. Ráadásul ezen alagutak építői kapcsolatban állhattak egymással, mivel ezek a rendszerek egymáshoz is kapcsolódtak.

 

Földalatti labirintus Törökországban

 

A történelemkönyvekben az áll, hogy ebben az időben kőbaltával hadonászó neandervülgyi emberek kergették egymást és a vadakat Európa erdőségeiben. Már nagyon érik ezen könyvek átírása, mert a folyamatosan előkerülő leletek az emberi civilizácó kezdetének korát jóval korábbra teszik.

Közép-Európában, különösen Dél-Németországban, Ausztriában és a Cseh Köztársaság területén eddig1300 titokzatos földalatti alagútat találtak házak, utcák, templomok, és temetők alatt.
 

Egy ház alapjának kiásásásakor előkerült alagút bejáratok a dél-németországi Erstallban

Dr. Heinrich Kusch, német archeológus, azt állította, hogy az egész kontinensünkön több száz ősi gyökerekkel rendelkező település alatt még most is fellelhetők a neolitikus alagutak maradványai. Könyvében (Egy ősi világba nyíló föld alatti ajtó titkai), úgy véli, hogy az a tény, miszerint 12 000 éven át sok ilyen alagút töredék fennmaradt, azt feltételezi, hogy az eredeti alagút-hálózatnak hatalmasnak kellett lennie.
 

„Egyedül a németországi Bajorországban 700 métert találtunk meg ebből a föld alatti alagúthálózatból. Az ausztriai Stájerországban pedig 350 métert.” – írja könyvében.

„Egész Európában több ezer van belőlük Skócia északi részétől a Földközi-tengerig.

Legtöbbjük nem nagyobb egy szélesebb járatnál – alig 70 centiméter széles –, tehát éppen olyan tág, hogy egy ember végigtekergőzhessen benne.

Tele vannak beugrókkal, bizonyos helyek szélesebbek és vannak ülőhelyek, illetve tárolásra alkalmas kamrák és szobák. Nincs minden járat összekapcsolva a többivel, de összességében egy ez nagy föld alatti hálózat.”

A szerző könyvében megjegyzi, hogy a kápolnákat gyakran a bejáratok mellé építették, mivel az egyház félt a pogány hagyatéktól, amit az alagutak reprezentáltak, s igyekezett megszüntetni az emberekre gyakorolt hatásukat.

Hasonló föld alatti alagutak más kontinenseken is léteznek.  Amerikában legendák soksaága szól föld alatt húzódó, több mérföldes hosszúságú titokzatos folyosókról.