.

Ősi civilizációk



Egészen eddig a történészek és régészek azt a nézetet terjesztették, miszerint az őseink a jégkorszak előtt nem voltak képesek összetett közösségeket alkotni, nem volt komoly építkezési tudásuk, és primitívek voltak. A civilizációk csak a jégkorszak után kezdtek fejlődni, mivel ekkor vált lehetségessé, hogy őseink a földművelést és az állattartást gyakorolva fejlesszék módszereiket.
Az akadémikus tudomány szerint időszámításunk előtt olyan 4000 körül kezdtek megjelenni az összetettebb társadalmi és gazdasági közösségek. A régészek a legrégebbi városok keletkezését is csupán időszámításunk előtt 3500-ra becsülik amik Mezopotámia és röviddel azután Egyiptomban keletkeztek. Úgy gondolják a legrégebbi nagyobb városok i.e 3000 környékén keletkeztek, a híres Stonehedge sem lehet régebbi krisztus előtti két évezrednél.

Ez a mostani uralkodó koronlógia. Ezt tanítják jelenleg az iskolákban és ez a széles körben elfogadott történelem. Az ősi civilizációk létezésének lehetőségét a hivatalos történelemtudomány elutasítja mondván, hogy az csupán mítosz.

Azonban az időközben előkerült régészeti leletek azt bizonyítják, hogy civilizált emberek éltek a földön már a történelem előtti időkben is.

„Minden amit a civilizáció eredetéről tanultunk, hamis lehet. Régi történetek az ősi elveszett civilizációkról, mint Atlantisz, amit a régészek most mesének tartanak lehetséges, hogy valóban igazak.” – nyilatkozta Danny Natawidjaja, PhD. az Indonéziai Institute of Sciences Geológia központjának geológusa.

Natawidjaja 2011 óta végzi a kutatásait egy felfedezés helyén Indonéziában Bandung városától körülbelül 100 mérföldre. Ennek a helynek a fontossága 1914-ben lett csak világos, amikor bazaltoszlopokból épült teraszokat találtak egy nagy domb teteje körül. Amikor a domb csúcsáról kivágták a fákat világossá vált hogy valóban öt B4INREMOTE-aHR0cDovLzEuYnAuYmxvZ3Nwb3QuY29tLy1pTjd1UTAtMmhyNC9VZm1MVmIzdVl5SS9BQUFBQUFBQkFITS9adVZVX0xkV0I3by9zMTYwMC8wMjg4MS5qcGc=nagy teraszt alkottak ezek a bazaltoszlopok. Úgy gondolják, hogy ezeket a teraszokat meditációs gyakorlatok színhelyéül használhatták. A helybéliek a helyet szentnek gondolták és elnevezték Gunung Padang-nak ami lefordítva azt jelenti; „a megvilágosodás helye”. A teraszok korát időszámításunk előtt 1500 és 2500 közé helyezték.

Natawidjaja felfedezése szenzációs volt. A Gunung Padang domb ugyanis nem természetes domb, hanem egy 300 láb magas lépcsőzetes piramis. Ami még ennél is ellentmondásosabb volt, hogy ez a struktúra sokkal idősebb volt mint azt bárki is gondolná. A kormeghatározás a piramist időszámításunk előtt olyan 500 és 1500 közé helyezték, de ahogy később fúrókat használva különböző mélységekről földmintákat hoztak felszínre, egyre idősebb rétegekből álltak a bazaltoszlopok. A föld alatt 90 méterrel már több mint 22000 évesek voltak ezek az elemek, és ezzel bebizonyították, hogy a megalitikus építmények és ezáltal a civilizált ember már jóval a jégkorszak előtt léteztek a Földön.

Gunung Padang nem egy természetes domb, hanem egy ember alkotta piramis mely építésének kezdete messze az utolsó jégkorszak előttre nyúlik vissza. Mivel az építkezés mérete hatalmas, versenyre kel azokkal a módszerekkel amikkel építették a piramisokat és Európa legnagyobb megalitikus struktúráit, ezért valószínű, hogy egy viszonylag fejlett elveszett civilizáció nyomaival van dolgunk.

Felmerül a kérdés hogy mi történt ezekkel az ősi civilizációkkal, miért tűntek el a Föld szívéról a kezdeti Dyras periódusban i.e 10 900 és 9600 között? Ismert hogy ez az időszak egy valóban kataklizmikus periódus volt a földtörténetben, szélsőséges időjárással és embertelen körülményekkel. A tudósok már régóta vitatják ennek okát illetve az ekkor bekövetkezett tömeges kihalások okait. Vajon ugyanez a rejtély állhat az ősi civilizációk kihalása mögött is?

A Kaliforniai Santa Barbara egyetemen dolgozó James Kennett a Földtudományok emeritus professzora összefüggésbe hozta a korai Dyras időszakban uralkodó körülményeket egy becsapódási eseménnyel. Hat ország 21 egyetemének közösen végzett kutatásai eredményeképen, 11 országban, 32 helyen földönkívüli eredetű nanogyémántokat fedeztek fel, melyek 50 millió négyzetkilométernyi területet fednek le az északi félgömbbön. Ezt a jelenséget kizárólag egy aszteroidabecsapódás produkálhatta.

Ismert, hogy a korai Dyras periódusban a hőmérséklet hirtelen lecsökkent, még nagyobb mértékben mint ahogy az a jégkorszak csúcsán volt. A melegebb periódusok visszatértével a jégtakaró hirtelen olvadásba kezdett, aminek köszönhetően hamar emelkedni kezdtek az óceánok vízszintjei. Kennett és kollégái szerint a korai Dyras és a hőmérséklet hirtelen csökkenése egy aszteroidabecsapódás miatt történhetett.
Vajon ez vethetett véget az akkori civilizációknak is?

Újabbanabban fellelt leletek, melyek bizonyítják, hogy a jégkorszak előtt és után már fejlett civilizációk léteztek
Meghatározatlan korú civilizációk
Civilizációk a dínók előtt (60-70 milló éve)
Boszniai piramis (i.e.: 29 000 év)
Gornaya Shoira (i.e.: 10-15 000 év)
Arkaim             (i.e.: 4-5000 év)

www.wakingtimes.com nyomán fordította ifj.Kuti Imre/SzabadonÉbredők

 

 




Nyaraljon Costa del Solon!
 



Vár a Costa del Sol

 


Álmaid útján: Czibere Csilla blogja