A monarchia hajósai fedezték fel a Ferenc József földet



Az elfeledett Ferenc József-föld


1872. június 13-án, egy (eredetileg magánvállalkozásként indult) tudományos expedíció vette kezdetét az Osztrák-Magyar Monarchia pártfogásában, s a németországi Bremerhaven (Bréma) kikötőjéből kifutott északi-sarki útjára a Tegetthoff gőzös, fedélzetén 23 dalmát és osztrák, valamint egy magyar (orvos) felfedezővel, akik rövidesen emberfeletti teljesítményüknek köszönhetően beírták magukat a világtörténelembe, mégis, igen méltánytalanul, szinte alig hallani róluk.


Admiral Tegetthoff az expedíció hajója

A kifejezetten tudományos expedíciót, gróf Johann Wilczek, a bécsi Földrajzi Társaság akkori elnöke és Zichy Ödön gróf költségén kezdték el szervezni, majd később az Osztrák-Magyar Monarchia kormányának támogatását is sikerült hozzá megszerezni, így valósulhatott meg végül (közel 220 000 forintnyi befektetésből). Eredeti célja az volt, hogy (akár csak más próbálkozások akkoriban) felkutassa az úgynevezett északkeleti átjárót, azaz azt a tengeri hajózható útvonalat, mely átjárást biztosít Szibéria partjai mentén, az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán között, lerövidítve ezzel Európa és a Távol-Kelet közötti utazást. A vállalkozás 1872. június 13-án vette kezdetét, s a háromárbocos, gőzgéppel is megerősített Admiral Tegetthoff tengerjáró, fedélzetén az egyetlen magyarral, Dr. Kepes Gyula hajóorvossal, kifutott az északi sark felé.

Érdekesség, hogy eredetileg a Tegetthoff egy bálnavadász hajó volt, melyet aztán, külön e célra jelentősen átalakítottak. A hajó kapitánya Karl Weyprecht haditengerészeti hivatalnok, geofizikus (balra), míg helyettese Julius Johannes Ludovicus von Payer (osztrák-magyar monarchiabeli katonatiszt (jobbra), sarkkutató, hegymászó, térképész és tájképfestő) volt. Az expedíció szinte problémamentesen el is jutott egészen a Novaja Zemlja szigetcsoportig, melytől északra aztán hamarosan a Tegetthoff a zajló jég fokságába került, s ezzel, bár a legénysége 372 napon át nem hagyta magára, sorsa végleg megpecsételődött. A magatehetetlenül észak felé sodródó hajóról eközben a kutatócsoport (főként kutyaszánon) folyamatosan felfedező utakat tett, melyeknek talán a legjelentősebb eredménye minden bizonnyal 1873. augusztus 20-án következett el, amikor is az é. sz. 80° foka körül megpillantottak egy addig egyetlen térképen sem jelzett szárazföld csoportosulást. A hajó tehetetlen mozgása miatt azonban csak közel két hónappal később tudtak partra szállni, s ekkor ünnepélyesen, a Monarchia uralkodójáról, Ferenc József-földnek nevezték el a szigetcsoportot.

A zord és szinte elviselhetetlen viszontagságok ellenére 1873 telét a szigetek közelében töltötték, számos felfedezést téve és részletes, komoly tudományos dokumentációt készítve róluk. Ez idő alatt számos szigetet és hegyfokot neveztek el az expedíció tagjairól, illetőleg osztrák-magyar kultúrkörből. Ilyen nevet kapott például az egyik nyugati nagy sziget, a Wilczek-föld, a legészakabb szigetek egyike, a Rudolf-sziget (Rudolf főherceg után), vagy éppen egy nagy al-szigetcsoport, mely a Zichy-föld nevet kapta. Egy hegyfok a Bécsújhely, míg egy másik a Pest (Budapest-fok) nevet viseli, s mindez mindössze 900 és 1200 km-re az északi sarkponttól...
Az addigra már erősen megfogyatkozott készletek láttán, az expedíció végül, 1874. májusának végén, sorsára hagyta a Tegetthoffot (melyben sajnos Kepes állat- és növénygyűjteménye is ott ragadt) és szánokon, némi élelem és a tudományos feljegyzések társaságában, a végeláthatatlan jégmezőkön déli irányba indultak, ahol aztán elérve a tengert, mentőcsónakba szállva megpróbáltak az orosz partok felé evezni, bízva, hogy talán megmenekülhetnek.


A készleteket átrakták a csónakokba

Pár napra rá, mikor már az élelem is elfogyott, s úgy hitték, halálra vannak ítélve, 1874. augusztus 24-én, szerencséjükre, összetalálkoztak egy orosz bálnavadász hajóval, a Nyikolajjal (szkúnerrel), amely aztán felvéve az ekkorra már erősen erejét vesztett felfedezőket a norvég Vardö kikötőjébe szállította. Innen aztán Bécsbe hazaérve hatalmas ováció fogadta a kis híján elveszett expedíció tagjait, akik közül sokan, mindezen helytállásukért, jogosan, számos kitüntetést és nem kevés tudományos elismerést tudhattak magukénak. Kepes Gyula is rövidesen hazatért és nem sokkal később már a Magyar Földrajzi Társaságban tartott előadást kalandos útjukról.


A jégbe fagyott, elhagyott hajó


 

Webcam Fuengirola

csak egy kattintás és élőben nézhető a fuengirolai tengerpart

.



Vár a Costa del Sol