Legalább ötezer éves a kínai civilizáció

A kínai civilizáció eredetének és korai fejlődésének átfogó vizsgálatával sikerült igazolniuk kutatóknak, hogy a kínai civilizáció története legalább ötezer évvel ezelőttre nyúlik vissza – írja az MTI.

A kutatók egy civilizált társadalom hajnalának jelei – például társadalmi munkamegosztás, rétegződés – után kutatva végeztek több éven át nagyszabású ásatásokat a kelet-kínai Csöcsiang tartománybeli ősi Liangcsu városában, az észak-kínai Sanhszi tartománybeli Taosze régészeti lelőhelyen, az északnyugat-kínai Senhszi tartománybeli Simao lelőhelyen, illetve a közép-kínai Honan tartománybeli Erlitou lelőhelyen.

Liangcsunál nagyjából ötezer éves romokat tártak fel a régészek: egy hárommillió négyzetméteren elterülő belvárosi részt és egy nagyobb külvárosi területet. A Taosze és Simao lelőhelyeken 2,8 millió és 4 millió négyzetméter közötti városok maradványaira bukkantak a régészek, akik négyezer évre becsülik a romok korát. Ezekben az ősi városokban egyértelműen látszódnak a társadalmi rétegződés jelei az épületeken és a sírokon.

Ezek a társadalmak nagy valószínűséggel államként működtek. Ezért úgy véljük, hogy abban a régióban, ahol ezek az államok elhelyezkedtek, egy kezdetleges civilizáció kezdett kibontakozni

– mondta Vang Vej, a projekt egyik résztvevője.

A kutatók szerint a civilizáció első jelei nagyjából 5800 évvel ezelőtt jelentek meg a Sárga-folyó térségében, a Jangce középső és alsó szakaszánál, illetve az északkelet-kínai Liao folyó mentén, majd 5300 évvel ezelőtt Kína több régiójában is. Nagyjából 3800 évvel ezelőtt pedig egy jóval érettebb civilizáció kezdett kibontakozni a Sárga-folyó alsó szakaszánál, majd vált a kínai civilizáció bölcsőjévé, már a kezdetektől fogva jelentős kulturális hatást gyakorolva a környező területekre.

A kínai civilizáció eredetéről és korai történetéről nincsenek közvetlen írásos feljegyzések. Most azonban végre teljes képet adhatunk a történelem ezen szakaszáról

– mondta a kutatás egy másik résztvevője.

A munkálatokat a Kínai Társadalomtudományi Akadémia és a Pekingi Egyetem régészeti intézeteinek munkatársai vezették. A projektben közel hetven kutatóintézet és egyetem szakemberei vettek részt.