Jelenlegi hely
.
Augusztus 10, vereséggel végződött az augsburgi csata
A kalandozó magyarok ötven nyomon követhető portyázást indítottak, de a magyar emlékezetben legjobban, a 954-955-ben végrehajtott, majd Augsburgnál vereséggel végződő zsákmányszerző portya maradt meg.
A szakirodalom többsége abban megegyezik, hogy az augsburgi csatában a magyarok számbeli fölényben voltak, de ezt nem tudták kihasználni.
Ottó, a német sereg irányítója tanult a korábbi vereségekből, így seregét nehezen járható, egyenetlen, erdős terepen vonultatta fel, hogy megnehezítse az ellenséges lovasíjászok közeledését.
A magyar fősereg Ottóval szemben helyezkedett el, míg Bulcsú egy seregrészt a németek megkerülésével táboruk ellen küldött. A németek a málhát a páncélozott cseh légióra bízták, akiket váratlanul ért a magyar roham. Rövidesen nemcsak a csehek, de a hozzájuk legközelebb álló két sváb légió is a futásban keresett menedéket. Ám a magyar fősereg mozdulatlan maradt, így Ottó Vörös Konrád frank légióját küldte a tábort fosztogató magyarokra. Konrád sikerrel űzte el a megkerülő seregrészt, így a király - kiegészülve a diadalittas frankokkal - rohamot indított a magyar derékhad ellen.
A zárt rendben támadó németek felülkerekedtek a közelharcban, de a reggeli eső is őket segítette, mert a magyarok leengedték íjukról az idegeket, így a nyílzápor már nem fenyegette Ottó seregét. A magyar sereget elsöpörte a német lovasroham. Az augsburgiak eleinte nem is tudták mire vélni, mikor tömegével keltek át a Lech folyó jobb partjára a nemrég még ostromló magyar harcosok.
Másnap, augusztus 11-én Ottó újabb vereséget mért a visszavonuló "kalandozókra". Elfoglalva táborukat visszaszerezte a több mint egy év alatt gyűjtött zsákmányt és kiszabadította a foglyokat is. Majd katonáit a környező utakra küldte, hogy mennél kevesebb magyar tudjon elmenekülni: megkezdődött a hajtóvadászat, amibe a környékbeli lakosság is bekapcsolódott.
Kézai Simon szerint Bulcsú és Lehel vezérek a Dunán akartak hazafelé menekülni, mikor Regensburgnál elfogták őket, míg mások szerint korábbi fogságba esésük után vitték őket a városba. Ami biztos: augusztus 15-én bitófán végezték Regensburg falai alatt. Ottó nem volt hajlandó a váltságdíjról alkudni és az sem hatotta meg, hogy Bulcsú már (keleti rítusú) keresztény volt. - Írja a múltkor
A vert had maradékának sikerült elvergődnie a mintegy háromszáz kilométerre levő, biztonságot jelentő Ennsig. A magyar mondakör - mint a megsemmisítő vereség képét - ehhez kapcsolja a hét gyászmagyar történetét a köztudatban, a Jászberényben őrzött Lehel kürthöz kötött monda pedig inkább gyógyírként szolgált a tragédiára.
Lehel kürtje Lélnek (más írásmód szerint Lehelnek), Árpád nagyfejedelem leszármazottjának, a kalandozó magyar hadak egyik vezérének kürtje. Egy monda szerint Lehel vezér a Lech-mezőn vívott csatában fogságba esett, majd miután „Konrád császár” színe elé vezették, kürtjével azt úgy homlokon vágta, hogy meghalt. A jászberényi Jász Múzeumban őriznek egy elefántcsont kürtöt, melyet a hagyomány Lehel kürtjének tart.
Lehel kürtje
Vár a Costa del Sol