.

81 év tapasztalata: Szégyellem magam azért, amit ezzel a bolygóval tettünk



Magyarországi látogatása kapcsán ismét figyelmet kapott Jane Godall a 81 éves angol csimpánzkutató, aki Tanzániában, a gombéi dzsungelben tanulmányozta évtizedeken keresztül a vadon élő csimpánzokat.

Jane fiatalon és napjainkban
 
Az állatkertben tartott két előadáán összegezte a csimpánzok életének tanulmányozása közben szerzett tepasztalatait, amit röviden így összegzett:
 

Szégyellem magam azért, amit ezzel a bolygóval tettünk


Goodall tízévesen, egy Tarzan-könyv elolvasása után döntött úgy, hogy az állatok között akar élni, és könyveket szeretne írni a témáról. Ezt a környezete nagyrészt aranyos ötletnek tartotta, édesanyja azonban még támogatta is elképzelését. Álmait nem adta fel és összegyűjtött annyi pénzt, hogy iskolái végeztével ki tudjon utazni Kenyába, ahova 1957-ben egy iskolatársa meghívására látogatott el. Itt találkozott Louis Leakey neves antropológussal a nairobi természettudományi múzeumban. A 23 éves Goodall állatok, de főként a csimpánzok iránti érdeklődése, lenyűgözte az antropológust, aki meghívta Tanzániába kutatónak.
A meghívás és az expedícióra szánt pénz összegyűjtése közti évet a londoni állatkert dokumentumfilmes részlegén töltötte. Itt szembesült azzal, hogy az állatkerti csimpánzok megőrülnek az unalomtól, és a többi főemlős sem érzi jól magát a zsebkendőnyi, betonnal borított kifutóján.
A doktori fokozatának megszerzésére Angliába érkező Jane lelkesen beszélt a csimpánzok addig tapasztalt viselkedéséről, de professzorai kioktatták, egy állatnak nincs személyisége vagy érzelmei, ilyesmivel csak az ember rendelkezik.
Jane ezzel messzemenően nem értett egyett, de azért diplomáját sikerült megszereznie.
 
A modern DNS kutatás kimutatta, hogy csupán egy százaléknyi eltérés van az ember és csimpánz genetikai kódjában. Nagyon hasonló az immunrendszerünk, valamint az agy felépítése is. Még a jelnyelvet is meg lehet tanítani a csimpánzoknak, amelyek hajlandók kommunikációra használni azt.
A különbséget abban látja, míg az ember a jelen nem lévő, múltbeli vagy jövőbeli dolgokról is tud beszélni. ennek kifejezésére a csimpánzok nem képesek, pedig emlékeik és bizonyos egyszerű terveik nekik is vannak. Az eszközhasználat, amikor követ, vagy botot használnak céljaik elérésére azt jelzi, hogy tudják ezek használatának jövőbeli következményeit.
 

Nem csak a csimpánzok, hanem az orángutánok is használnak eszközöket

Az állatok érző lények. Még a legvadabb állatokban is ott van az anyai gondoskodás érzése és a szabad élet szeretete. Az állatkertekben fogsában tartott állatok azért kaptak egy tényleges életfogytiglanig tartó börtönt, hogy az emberek szórakozását biztosítsák és ehhez sok helyen még a megfelelő körülmányeket sem biztosítják.
Goodall szomorúan kénytelen szembesült a csimpánzok élőhelyének nagymértékű csökkenésével és más vadon élő állatok életterének beszűkülésével.

Amikor az ember a teremtés koronájának képzeli magát, azt hiszi, minden felett uralkodhat és nincs szüksége a természet sokszínűségére. Számára csupán az a fontos legyen elég pénze, legyen hatalma mások felett, amit jelenleg Földünk tönkretételével ér el. A profit hajszolása közben pusztítja környezetét, kizsákmányolja a Föld kincseit, az intenzív gazdálkodással kizsigereli a termőföldeket, szennyvizzé változtatja a tengereket, kiírtja az erdőket, elpusztítja az állatok élőhelyét, pedig mindezek tönkretételével saját létének alapjait semmisíti meg.

Az emberiség igen jó ütemben vágja maga alatt a fát és ha nem változtat ezen, hamarosan egy kietlen pusztaságban találja magát, ahol elfogytak életbenmaradásának feltételei.
 

 

 




Nyaraljon Costa del Solon!
 



Vár a Costa del Sol

 


Álmaid útján: Czibere Csilla blogja