Nesze neked felmelegedés, új jégkorszak jöhet?

Megmagyarázatlan jelenség váltotta ki a hosszú lehűléseket

Nagyjából 1 millió éve jelentős átalakulás történt bolygónk klímájában: az éghajlat egyszeriben másképp kezdett reagálni a Nap körüli pályánkban beálló változásokra. A nagyszabású klimatikus átrendeződést közép-pleisztocén átmenetnek, MPT-nek nevezik. Ez előtt a klimatikus változás előtt a hidegebb és melegebb időszakok 41 ezer éves periódusidővel váltakoztak.

Pleisztocén tájkép a Würm-galciális, az utolsó nagy eljegesedés idején   FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

Az MPT-t követően azonban a glaciálisok (Az eljegesedésekre jellemző a hidegebb és melegebb korszakok periodikus váltakozása) valamiért intenzívebbé váltak, olyannyira, hogy a lehűlés nyomán kialakuló jégtakaró akár 100 ezer évig is fennmaradhatott az északi féltekén. Ekkor állt be a jégkorszakoknak az az új periodikus ritmusa, amely egészen a történelmi időkig érvényben volt.

A TUDÓSOK RÉGÓTA TÖRIK A FEJÜKET AZON, VAJON MI OKOZHATTA EZT AZ ÁTRENDEZŐDÉST.

Az egyik felmerülő lehetséges magyarázat az ún. Milankovitch-ciklusokkal függ össze. A Milankovitch-jelenséget az okozza, hogy a Föld Nap körüli pályája és orientációja ciklikusan változik, ami befolyásolja a bolygónk által elnyelt napenergia mennyiségét.

Az északi jégtakaró helyzete az utolsó eljegesedési periódus, a Würm-glaciűlis idején  FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

A szakma egyetért abban, hogy évmilliókig ez a jelenség volt a hidegebb és melegebb időszakok váltakozásának hajtórugója. Azonban a kutatások kimutatták, hogy egymillió évvel ezelőtt semmilyen lényeges törés nem következett be a Milankovitch-ciklusokban, ezért az MPT hátterében valami másnak kellett állnia.

Megállapították, ekkor teljesen másként viselkedett az észak-atlanti régió

Az MPT-vel egyidőben a földfelszíni hőt újraelosztó óceáni áramlatok rendszere jelentősen meggyengült. Ez a rendszer, amely az Atlanti-óceánon keresztül hőt szállít észak felé.

Így festett az európai jéghatár 20 000 évvel ezelőtt az utolsó glaciális idején  FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS / ULAMM

A kutatók a déli és északi atlanti-óceáni tengerfenékről fúrással kiemelt kőzethengereket elemeztek. A mintákat olyan helyekről vették, ahol az ősi mélységi vízáramok elhaladtukban kémiai nyomokat hagytak maguk után.

„Azt találtuk, hogy az észak-atlanti régió közvetlenül az áramlási rendszer összeomlása előtt nagyon másképp viselkedett, mint a medence többi része" – mondta el Maayan Yehudai, aki a Columbia Egyetem Lamont-Doherty Földtani Obszervatóriumának doktoranduszaként vett részt a munkában.

A gyapjas orrszarvú (Coelodonta antquitatis) a Würm-galciális idején Európában is elterjedt fajnak számított   FORRÁS: WHAT IS AN ANIMAL

Az óceáni áramlásrendszer összeomlása előtt az északi félteke jégpáncélja elkezdett erősebben kapaszkodni az alatta húzódó kőzetágyhoz.

ETTŐL A GLECCSEREK VASTAGABBRA HÍZTAK, MINT KORÁBBAN,

Ettől hízhatott extrém nagyra az északi jégtakaró

A mostani eredmények megerősíteni látszanak azt a hosszú ideje vitatott feltevést, miszerint a korábbi jégkorszakok fokozatosan lehántották a csúszós kontinentális talajokat, így a jégtakarónak módja volt a régebbi és keményebb kristályos kőzetágyhoz tapadni, ami erősebben megtartotta, így a jégpáncél vastagabbra és stabilabbra nőhetett. Az adatok arra mutatnak, hogy ez a növekedés és stabilizáció átformálta a teljes földgolyó éghajlatát.

EZ VOLT A FÖLDTÖRTÉNET EGYIK LEGJELENTŐSEBB ÉGHAJLATI ÁTMENETE, MÉGSEM ÉRTJÜK KELLŐKÉPPEN A MIÉRTJÉT ÉS MIKÉNTJÉT.– szögezte le Yehudai.
Felfedezésünk az északi féltekét jelöli meg a változás kiindulópontjának, egész pontosan az ott kifejlődött jégtakarót, amely a földi klímát a ma is megfigyelhető mintázat irányába terelte. Munkánk tehát fontos lépés a lehűlés okainak feltárása felé, és hangsúlyozza az észak-atlanti régió és az ottani óceáni áramlások jelentőségét a jelenlegi és jövőbeni klímaváltozásban." - írja az origo

Jelenleg a Golf-áramlat gyengülése figyelhető meg.  Ha ezek a folyamatok a múltbéli mintát követik, akár új jégkorszak is jöhet.