.

A város amit a vulkán pusztított el 1995-ben



A főváros, aminek egyetlen lakója sincs

A lakatlan Plymouth 2005-ben

Montserrat nevéről itt Európában jó eséllyel a Barcelona melletti hegy, illetve az azon álló kolostor jut eszünkbe, klasszikus műveltségűeknek esetleg a híres spanyol operaénekes. A karib-tengeri Kis-Antillákon azonban létezik egy ilyen nevű sziget is, amely az Egyesült Királyság alá tartozó tengeren túli szuverén terület, és egyébként a katalán kolostor után kapta a nevét Kolumbusz Kristóftól. Ennél azonban érdekesebb, hogy ennek a Montserratnak a fővárosában, Plymouth-ben egyetlen ember sem lakik.

Nem volt ez mindig így, az aprócska, mindössze 16 kilométer hosszú és 11 kilométer széles sziget fővárosában egykor négyezren éltek. Az elnéptelenedése a Soufriere nevű vulkánnak köszönhető, amely több évszázados szunnyadás után 1995-ben felébredt, és alapjaiban szabta át a szigetlakók addigi életét.

Az első kitörés 1995 júliusában történt, ezt több másik követte, vulkanikus törmelékkel terítve be a sziget déli részét. A fővárost decemberben ürítették ki, de ekkor még néhány hónappal később visszatérhettek a lakosok. 1997 júniusában azonban újabb kitörések kezdődtek, amelyek során 19 ember meghalt. Augusztus első napjaiban a város 80 százaléka elpusztult, a lakosságot a brit haditengerészet segítségével evakuálták. A mindent beborító láva és vulkáni törmelék eltávolítása és a város helyreállítása túl drága lett volna, így a hely végleg elnéptelenedett.
 

A Soufriere nevű vulkán kitörése 1997-ben Fotó: Omar Torres / AFP

Plymouth pusztulása gazdaságilag is letaglózta a kis szigetet, a kitörések összesen 17 települést tettek a földdel egyenlővé, és további 11-et kellett evakuálni (ezek közül négybe térhettek később vissza a lakók). A sziget teljes déli része lakhatatlanná vált. Az egyetlen reptér, a W.H. Bramble Repülőtér szintén az 1997-es kitörés során pusztult el. Montserrat csak helikopterrel és hidroplánnal volt légi úton elérhető egészen 2005-ig, amikor átadták a mai nevén John A. Osborne Repülőteret.

A kitöréseket követő évtizedben a lakosság nagy része elhagyta a szigetet. 1994-ben még 13 ezren laktak a szigeten, 1997-re már kevesebb mint 1200-an maradtak. A folyamatot gyorsította az is, hogy 1998-ban a katasztrófák hatására az Egyesült Királyság letelepedési jogot adott az összes montserrati lakosnak, amivel sokan éltek is. (A montserratiak 2002-ben kaptak brit állampolgárságot.) Ez a trend azóta némileg visszafordult, a legfrissebb, 2018-as adatok [pdf] szerint 4649-en élnek a szigeten.


Plymouth romjai 1997-ben  Fotó: Omar Torres / AFP

A vulkán azóta is aktív, rendszeresen borítja be hamuval a lakatlan déli részt, de néha más területekre is jut belőle. Utoljára 2013-ban tört ki. A sziget nagyobbik felét kitevő déli terület még mindig tiltott övezet, a nagy részére beutazni is csak engedéllyel lehet, bár 2014 óta egyes helyeken újra engedélyezik a letelepedést. Plymouth a mai napig csak erre külön engedéllyel rendelkező kísérővel látogatható, és a főváros romjai azóta is mementóként őrzik a 25 évvel ezelőtti természeti katasztrófa emlékét.

Jogilag azonban a mai napig Plymouth a sziget fővárosa. A gyakorlatban az északi Brades látja el a fővárosi funkciókat, de már épül a szomszédban Little Bay, amely hivatalosan is Plymouth helyébe lép majd.

Forrás: Index

 

 

Webcam Fuengirola

csak egy kattintás és élőben nézhető a fuengirolai tengerpart



Vár a Costa del Sol