Megmagyarázatlan leletek

Leletek, amelyek nem illenek bele a darwini evolúciós elméletbe

 

A tudomány aktuális állása szerint az emberré válás folyamatában először a testi adottságok, anatómiai jellemzők változása következett be. Az Australopithecus afarensis ismert egyedei (Lucy, AL 444-2), valamint egy még ezeknél is korábbi nyomfosszília,  3,6 millió éves lábnyomai elárulják, hogy őseink már akkor két lábon jártak, amikor agytérfogatuk még semmivel sem volt nagyobb a mai csimpánznál.

Wikipédia

 

Vagyis enberhez hasonlatos állati lények csupán 2-3 millió éve jelentek meg Földünkön, akik még millió éves távolságban voltak az emberré válástól, éllítja az akadémiai tudomány. Igen ám, de az időközben előkerülő leletek, homokot szórnak a szépen összerakott evolóciós elmélet skerekei közé.

Az alábbiakban néhány olyan lelet, amelyek nem illenek az evolúciós elméletbe és amelyek előtt a tudomány értetlenül áll.

1.

1944-ben Waldemar Julsrud, német kereskedő, szokatlan agyagszobrokat talált a mexikói Acambaroban. Az éveken át tartó ásatás során, több mint 30 ezer figura került elő, az a furcsa  bennük, hogy némelyik dinoszauruszokat is ábrázol, sőt, olyan leletek is előkerültek, melyeken az emberek és az őshüllők együtt vannak. A tudósok akkor döbbentek meg igazán és zárták ki, hogy a szobrok újonnan készültek, amikor C14-es módszerrel sikerült meghatározni a korukat. A vizsgálatok szerint a tárgyak 4500-6500 évesek lehetnek. Abban az időben honnan tudthatott a szobor készítője a dinoszauruszokról?
 

2.

Történt, hogy a nehezen megközelíthető anatóliai fennsíkon a kutatók föld alatti megalitikus építményeket vizsgáltak, és azon tanakodtak azokat mikor és kik alkották.  A környék bejárása közben tüntek fel azok a párhuzamos keréknyomok, melyek egy sárban haladó jármű nyomainak látszódtak.  Közelebb érve kiderült a nyomok, nem sárban hanem az 5,3 millió éves kőzetben, vannak.

3.

2013. januárjában az Oroszország Hangja nevű rádióállomás arról számolt be, hogy Vlagyivosztokban egy helyi lakos egy széndarabba ágyazódott alumínium tárgyra bukkant, mely egy fogaslécre hasonlít. Ebben nem is lenne semmi különös, de a szakértők úgy vélik, hogy a mesterséges eredetű tárgy 300 millió éves. A tudósok nem találtak magyarázatot az esetre.
 

4.

Az 1950-es években, dél-afrikai bányászok, több száz, apró, néhány centis fémgolyóra bukkantak. A leletek mesterséges eredetűnek tűntek, a rajtuk látható minták, rovátkák és párhuzamos vonalak miatt. Amikor azonban a tudósok komolyabb vizsgálat alá vetették a fémgolyókat, nagyon elcsodálkoztak. Kiderült, hogy a fura tárgyak 2,8 milliárd éves üledékes rétegből származnak. Nem tudni hogyan lehetséges ez, hiszen a mai tudásunk szerint, ebben az időszakban csak nagyon kezdetleges létformák léteztek a Földön.

5.

Jerry MacDonald paleontológus, 1987-ben, Új-Mexikóban, perm kori, 290-248 millió éves megkövesedett nyomokat tanulmányozott, amikor legnagyobb megdöbbenésére egy emberi (vagy ahhoz hasonló) lábnyomra lett figyelmes. Az esetről beszámolt a Smithsonian Magazine is A permkorszakbeli állatok rejtélyes díszszemléje című cikkében. A lap arról írt, hogy a nyom, mindenképpen a permi időkből származik és ha bebizonyosodna, hogy emberek is éltek abban az időszakban, az megcáfolná az evolucionista elméletet.

Az utóbbi 100 évben egymás után kerültek elő olyan leletek, amelyek felvetik, hogy a Föld több milliárd éves történetében többször is kialakulhatott fejlett civilizáció. Ezt a lehetőséget a tudomány egyenlőre elveti, pedig az azok a sok millió éves tárgyak, megkövesedett nyomok valamiről árulkodnak, ami sokkal több figyelmet érdemelne.

Jelenleg olybá tűnik a hivatalos tudomány álláspontja, hogy amit nem derítettek ki, az nem is létezhet,