Megkerült a spanyolok által 1520-ban Mexikóban elrabolt aranykincs egy darabja

Közel kétkilós aranyrúd került elő még 1981-ben egy mexikóvárosi építkezés során, amelyről csak most tudták megállapítani, hogy az nagy valószínűséggel a spanyol hódítók rablott kincseinek sorát gazdagította.

Az aranyrúd közel két kilogrammos  Forrás: Jesus Valdovinos/INAH/AFP

Harminckilenc éve, Mexikóváros szívében egy építmény alapját kiásó földmunkagép rejtélyes kincset fordított ki a földből, mintegy 4,8 méteres mélységből. Akkoriban még senki számára sem volt ismert az előkerült aranyrúd eredete, amelyet nemrégiben ismét alaposan megvizsgáltak.

A speciális röntgenfelvételeknek köszönhetően a mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet (INAH) megerősítette, hogy az aranyrúd a Noche Triste, vagyis a „szomorú éjszaka" során került a fővárost övező tó (azóta kiszárított) vizébe, majd onnan a földbe. A szakemberek egy hordozható, röntgenfluoreszcencia módszerét használó berendezéssel ellenőrizték a kérdéses aranyrúd összetételét is; a mérések egyöntetűen 76,2 százalék arany, 20,8 százalék ezüst, és 3 százalék réz jelenlétét mutatták ki a tömbben.
Ez az összetétel megegyezik azzal, amit Tenochtitlán főtemplomának kincseiből ismerünk, és amiket az őslakosok Tlaltecuhtli istennőnek ajánlottak fel.

Tenochtitlán

A spanyol hódítók nem sokkal Amerika felfedezése után portyáznii indultak az Azték birodalomban. Ezt a harcot nem lehet hódításnak nevezni, mivel nem letelepedni akartak, hanem csak kincseket rabolni. Tetteik bőven kimerítették a háborús bűnök fogalmát, de "a cél szentesíti az eszközöket" elv alapján kegyetlen módon gyilkolták az őslakosságot az aranyért.
 

Jobb minőségű fegyvereikkel a spanyolok hatalmas mészárlást vittek véghez.

Hernán Cortés 500 évvel ezelőtt, 1520 júniusában támadt az akkori azték fővárosra, a mai Mexikóváros elődjének számító, Tenochtitlánra. Embereivel lemészárolták a nemességet és a papságot, de nem számoltak az őslakosok haragjával, akik nem engedték ki a spanyolokat a településről.