Jelenlegi hely
.
Holnap lesz az év leghosszabb napja
Hétfőn veszi kezdetét a csillagászati nyár, keddtől rövidülnek a nappalok.
Idén június 21-én, 9 óra 14 perckor érik merőlegesen a Nap sugarai a Ráktérítőt. Ez a pozíció a Nap látszólagos égi útjának legészakibb pontja, majd központi égitestünk megkezdi fél éves "dél felé vándorlását"..Ezzel megkezdődik a Föld északi féltekéjén a nappalok rövidülése ami a téli napfordulóiig, december 21-ig tart.
Június 21-én van az év legrövidebb éjszakája és leghosszabb nappala.
Napforduló
A napforduló (latinul solstitium (sol+stare)) csillagászati kifejezés, mellyel a Napnak a Föld egyenlítőjéhez való helyzetét fejezzük ki. Valójában az év két pillanata: a Nap legmagasabb déli pozíciója a Baktérítőn, illetve északi pozíciója a Ráktérítőn; az az időpont, amikor (látszólagos) éves égi útján a Nap észak-déli mozgása ellentétes irányúra változik.
A nyári napforduló korábban a fény és a terméshozó nyár ünnepe volt, amikor az év legrövidebb éjszakáját virrasztással, tűzgyújtással, énekléssel múlatták át. Ilyenkor minden nép hagyományában szerepelt a tűzugrás amivel azt akarták elérni, hogy a Nap mindig olyan "magasra ugorjon", mint ezen a napon. A kereszténység óta Szent Iván napja vette át a jeles ünnep helyét.
A Nap magassága egy helyről nézve az év különböző időpontjában.
.A napfordulókat már a keresztény vallás létrejötte előtt megünnepelték Egyiptomban és néhány közelkeleti népnél. A keresztény világban a nyári napfordulóhoz közeli Keresztelő Szent János ünnepe az 5. sz.-ban lett általánossá. A szent tiszteletére gyújtott Szent Iván tüzet kapcsolatba hozták a napfordulóval. Az egyház magyarázatának kiindulópontja János evangéliuma (3:30) lett: „Annak növekednie kell, nékem pedig alább szállanom”. A keresztény ünnep magába olvasztotta mindazokat a hiedelmeket és rítusokat, amelyek különböző népeknél a nyári napfordulóhoz kapcsolódtak.