Gaztelugatxe a sziget, ami mégsem sziget

Spanyolország északi részén, a Vizcayai-öböl partján, Baszkföldön található Gaztelugatxe szigete. Szigetnek ma már nem lehet nevezni, mivel egy mesterséges földnyelv köti össze a szárazfölddel.

A hely stratégiai adottságai folytán már a római időkben is jelentősséggel bírt. (Ez nem számít különlegességnek, hiszen az Ibériai-félszigeten nehéz olyan helyet találni, amit a rómaiak ne kedveltek volna)
A középkori Spanyolországban a mórok visszaszorítása után, az északi szomszéd,  Franciaország erősödése kívánt folyamatos katonai készültséget. Gaztelugatxe igazán alkalmas hely volt a Vizcayai-öböl déli partján haladó hajók megfigyelésére.
Az 1300-as években, a templomos lovagrend fénykorában a IX.-X. században épített San Juan de la Peña kolostor az egyik legbefolyásosabb kolostorrá vált az Ibériai-félsziget északi partján.  
1334-ben XI Alfonz, Kasztília királya ostromolta sikertelenül a csúcson álló erőditményt. 1593-ban Francis Drake, járt itt, aki félállásban kalózkodott, munkaidejének másik felében pedig az angol királynét szolgálta. Leginkább a rivális spanyol hatalom  kincses hajóinak kifosztásában ért el kimagasló eredményeket. Mivel zsákmányaiból a királynő is részesült, kiérdemelte a kétes értékű "krályné kalóza" címet.  Ez a harci szellem vezette a spanyol Gaztelugatxe szigetéhez is, és ha már ott volt, gondosan kirabolta az erődítményszerű kolostor-templomot. Minden mozgathatót értéket elvitt, csupán a falak maradtak.
Ezeknek a mozgalmas időknek mára csak az emlékei maradtak meg. A sziget tetején lévő templomot az idők folyamán többször átépítették. Stratégiai jelentősségének elvesztésével a szerzetesi élet és a turizmus vette át a főszerepet.
 
Az idők folyamán a sziget és a part között keskeny átjárót építettek, melyről 230 lépcsőfok vezet fel a templomig. Fentről meszire ellátni a baszk tengerparton. A hely mágnesként vonzza a turistákat, akiknek csupán arra kell ügyelniük, hogy ne a téli hónapokban érkezzenek, mert a templom olyankor zárva van.