Európában csupán 4% hagyná abba a munkát az alapjövedelem bevezetése esetén

Az európaiak többsége támogatja az "alapjövedelem" elképzelését, melyet minden egyes embernek fizetnének, hogy az fedezze az alapvető szükségleteiket, a témában végzett első uniós felmérés szerint. A kormányok azonos összeget fizetnének minden személynek függetlenül attól, hogy dolgoznak vagy sem.

A Dalia Research német közvélemény-kutató cég végezte az első uniós felmérést áprilisban, mely az alapjövedelem javaslatával foglalkozott, melyet a kutatásban "a kormány által fizetett feltétel nélküli alapjövedelemként" definiáltak, "függetlenül attól, hogy va-e valakinek bármely más forrásból származó jövedelme." (1)

Az előzetes eredmények megállapították, hogy a válaszadók mintegy 58 százaléka tisztában volt az alapjövedelem ötletével, és 64 százalékuk mellette tenné le voksát egy népszavazáson. (2)
A lakosok Spanyolországban és Olaszországban támogatták leginkább az alapjövedelmet 71 illetve 69 százalékban mondván, hogy természetesen megszavaznák.

Azon túlmenően, hogy az alapjövedelem mellett szavaznának, a résztvevőket arról is megkérdezték, hogy melyek a legnagyobb reményeik és félelmeik abban az esetben, ha a modell bevezetésre kerülne.

A legtöbben, akik támogatják a javaslatot - 40 százalék - azt mondta, hogy "csökkentené a szorongást az alapvető szükségletek finanszírozása miatt," míg 31 százalékuk azt mondta, hogy "javítaná az esélyegyenlőséget."

Eközben a legnépszerűbb félelem, melyet a válaszadók 43 százaléka kifejezett az volt, hogy az alapjövedelem arra ösztönözné az embereket, hogy hagyják abba a munkát. Ugyanakkor a felmérés azt mutatta, hogy valójában nem ez a helyzet, mivel a válaszadók mintegy 34 százaléka azt mondta, hogy az alapjövedelem "nem befolyásolná a munkával kapcsolatos döntésében."

Pontosabban a résztvevők mindössze 4 százaléka mondta, hogy nem dolgozna tovább, ha rendelkezne egy bizonyos alapjövedelemmel, és csupán 7 százalék mondta azt, hogy csökkentené a munkaidejét.

Számos európai országban már megkezdődött a munka abban az irányban, hogy alapjövedelmet kínáljanak a lakosságnak. Svájcban június 5-én szavaznak arról, hogy bevezessék-e a modellt. A kezdeményezés támogatói azt javasolják, hogy minden felnőtt kapjon 2500 frankot (kb. 700.000 Ft) minden hónapban, és minden gyermek 625 frankot (kb. 175.000 Ft) havonta, amíg el nem éri a 18 éves kort.

Finnország egy kétéves kísérleti programot fontolgat, ami 2017-ben kezdődne, melynek keretében 10.000 ember kapna 550 eurót (kb. 170.000 Ft) havonta. Hollandiában négy város szintén teszteli a modell számos változatát a "See What Works" nevű jóléti kísérlet keretében.

A alapjövedelem koncepciójának támogatói azt mondják, hogy az megszüntetné a jelenlegi jóléti államot, és lehetővé tenné az állami források méltányosabb elosztását, mivel minden állampolgár ugyanazt az összeget kapná a személyes helyzetétől vagy körülményeitől függetlenül. Eközben a kritikusok azt állítják, hogy a modell arra ösztönzi majd az embereket, hogy elhagyják a munkaerőpiacot, és csak táplálni fogja az igazságtalanság érzését azok részéről, akik továbbra is dolgoznak, hogy támogassák azokat, akik úgy döntenek, hogy nem akarnak tovább dolgozni.

(1) - http://www.basicincome.org/wp-content/uploads/2016/05/EU_Basic-Income-Poll_Results.pdf
(2) - http://www.basicincome.org/news/2016/05/europe-eu-poll-basic-income-support/

RT
újvilágtudat