Jelenlegi hely
.
Amit nem tanítanak a történelem órán
Elhallgatott régészet
A tudomány nem más, mint bizonyítékokkal alátámasztott hit. Az ember földi megjelenéséről más hitvilág van a keleti és megint más a nyugati civilizációkban. Melyikben higgyünk? A kérdést az dönti el, melyik hitvilágot milyen bizonyítékokkal sikerül alátámasztani.
Az interneten a sok valós tény mellett rengeteg hamis bizonyíték is van, amellyel a jóhiszemű érdeklődők gondolatait kívánják valamely irányba befolyásolni.

A háromezer évesre datált, Törökországban talált kőszobor, vélhetően hamisítvány, amely a földönkívüliek ókori megjelenését kívánja elhitetni a kételkedőkkel.
Az ilyen "bizonyítékok" szelektálása nehéz egy laikus embernek, ezért az alábbiakban néhány olyan, a szakemberek és tudományos világ által elismert leletről lehet olvasni, amelynek magyarázata meghaladja mai ismereteinket.
Minden vallásnak van egy szent könyve, amelyben leírja mit kell hinni a világ teremtéséről, az emberiség születéséről.
Minden vallásnak van egy szent könyve, amelyben leírja mit kell hinni a világ teremtéséről, az emberiség születéséről.

Az ősi szanszkrit írások azt is mondják, hogy az emberi lényeket Brahma már korán reggel megteremtette, így az emberiség már ősidők óta jelen van a Földön.

Ebben a hitben a Föld 4,8 milliárd éves, amin az elfogadott darwini elmélet szerint, 2 milliárd éve jött létre az élet. Darwin úgy hitte, hogy hosszú evolóciús folyamat során, az emlősöknél a majmok úgy 4-5 millió éve, a homo sapiens pedig 2-300 ezer éve fejlődött ki.
Sok régészeti lelet azonban ellentmond ennek, de a tudós társadalomban annyira él a darwini elmélet hite, hogy az ennek ellentmondó leleteket és az azokból származtatott elméleteket kiszűrik, szemétkosárba dobják. Ezért ezek a leletek múzeumokban nem találhatók, másfajta elméleteket a mértékadó tudományos lapok nem közölnek, így a darwini elméleten kívül nem is kerül más a köztudatba.
Azonban Michael A. Cremo amerikai régész és kutató az utóbbi évszázadban feltárt régészeti leletek alapján a hivatalos és már-már dogmává merevedett darwini elmélettől eltérően látja az emberiség történetét.
Néhány példa a darwini elméletbe nem illeszkedő valódi leletekből, amelyek megkérdőjelezték hitét.

Egy anatómiailag modern embernek számító koponyát Fallen Angels régész talált Argentínában, Buenos Airesben, még a múlt század elején. A 15 méter mélyen lévő lelet felett egy érintetlen és töretlen mészkő réteg (tosca) húzódott. A koponyát rejtő réteg korát egymillió évben állapították meg.
Hans Reck német régész Tanzániában 1933-ban 1,15-1,7 millió éves kőzetben talált a modern ember jellegzetességeivel bíró koponyát és csontvázat, ami úgy beágyazódott a sziklarétegbe, hogy csak vésővel lehetett kiszabadítani.

A múlt század elejéről, Argentínából, Miramárból származik ez a hárommillió éves lelet. Egy akkoriban élő de már kihalt dél-amerikai emlős a taxodon csontjában nyíl okozta sérülést találtak. A nyílegy bele van fúródva a csontba.


A leletet Carlos Amegino találta, de rögtön megvádolták azzal, hogy a nyílhegyet utólag kalapálta csontba. Carlos ekkor javasolta, hogy a kétkedők látogassanak el a helyszínre, ahol további ásatásokat végzett. Egy egész régész csoport volt kivéncsi a lelőhelyre.
Ebben a hárommillió éves rétegben, régészek résztvételével folytatott ésatások során olyan gömb formájúra csiszolt köveket találtak, amiknek elkészítésére addig csak a hozzánk hasonló modern embert tartották képesnek. Az előembert, vagy majomembert nem.
1979-ben Mary Leakey talált 3,7 millió éves megkövesedett vulkáni hamurétegben modern embernek megfelelő lábnyomokat.

Azt, hogy akkoriban is élehettek modern emberek, a tudomány nem fogadja el, manem inkább előáll egy feltevéssel, miszerint abban az időben olyan majom csoport élt a mai Tanzánia területén, amelynek csak a lábnyoma olyan, mint a modern emberé.
Az is érdekes magyarázat, ha több millió éves rétegekben találnak modern emberre utaló csontokat, akkor a régészek azt feltételezik, miszerint valamilyen szertartás során temették a halottat olyan mélyre, hogy a sír ásásakor áthatoltak több földtörténeti kor rétegén.
A bemutatott néhány eseten kívűl több száz olyan lelet rejlik a múzeumok raktáraiban, amelyek ha nem is kérdőjelezik meg az evolúciós elméletet, minimum azt mutatják, hogy a modern ember és egy kialakuló embertípus élt egymás mellett ugyanazon időben.
Ezen leletek alapján Michael A. Cremo úgy véli a Darwini elmélet tarthatatlan, de minimum módosításra szörul.
A még régebbi korokból származó különös leletek olyan ismeretlen távlatokat nyitnak meg, amikbe a tudományos világ nem is mer és nem is akar belebonyolódni.
Az is érdekes magyarázat, ha több millió éves rétegekben találnak modern emberre utaló csontokat, akkor a régészek azt feltételezik, miszerint valamilyen szertartás során temették a halottat olyan mélyre, hogy a sír ásásakor áthatoltak több földtörténeti kor rétegén.
A bemutatott néhány eseten kívűl több száz olyan lelet rejlik a múzeumok raktáraiban, amelyek ha nem is kérdőjelezik meg az evolúciós elméletet, minimum azt mutatják, hogy a modern ember és egy kialakuló embertípus élt egymás mellett ugyanazon időben.
Ezen leletek alapján Michael A. Cremo úgy véli a Darwini elmélet tarthatatlan, de minimum módosításra szörul.
A még régebbi korokból származó különös leletek olyan ismeretlen távlatokat nyitnak meg, amikbe a tudományos világ nem is mer és nem is akar belebonyolódni.

Még elképzelés sincs hogyan került a megkövesedett folyóparti homok ugyanazon rétegébe emberi és dinoszaurusz lábnyom.

Oroszországban a Kamcsatka félszigeten Yuri Golubev archeológus által vezetett ásatások során 400 millió éves kőzetben találták ezt valamit.

Ezekre a fém gólyókra a múlt században, 2,8 milliárd éves rétegben, az egyik dél-afrikai bányában bukkantak a bányászok
Roelf Marx a dél-afrikai Klerksdorp múzeum kurátora úgy nyilatkozott: „Úgy tűnik emberkéz alkotta őket, de teljes rejtély hogyan kerülhettek olyan kőzetrétegbe, amely a Földtörténet azon idejéből származik, amikor még nem létezett értelmes élet a bolygón.”
Tehát leletek vannak bőven, és csupán csoportosítás kérdése, hogy az evolúciós, vagy valamilyen másfajta teremtés gondolatát támogassák vele.
MIndenki maga dönti el mit higgyen a modern ember megjelenéséről a Földön. A vélemény alkotáshoz azonban befolyásmentes, valós tényeken alapuló információ szükséges.
P.R.