Jelenlegi hely
.
Alpujarra
Alpujarra nem spanyol káromkodás, hanem egy nemzeti parkká előléptetett tájegység a Sierra Nevada oldalán.
![](http://costadelsolmagazin.com/sites/default/files/Rovatok/Costa del Sol/Andalucia/Alpujarra/sierra-nevada-mountain-range.jpg)
A terület arról híres, hogy Granada 1492-es kapitulációja után ezen vadregényes tájon maradt meg legtovább az egységes mór népesség, és itt lázadtak fel 1568-ban II. Fülöp spanyol király szigorú, a keresztény hitet rájuk eröltető rendelete ellen.
![](http://costadelsolmagazin.com/sites/default/files/Rovatok/Costa del Sol/Andalucia/Alpujarra/iberia-visszahoditasa-2.gif)
A mórok nem az elfoglalt területek kirablására törekedtek, hanem hont foglaltak, új hazát kerestek, ahol letelepedhetnek. Uralmuk elfogadásának titka toleráns valláspolitikájukban rejlett. Társadalmi berendezkedésüket a mai világ is megirigyelhetné. Vallásukat gyakorolva, békésen éltek egymás mellett a keresztények a zsidók és mórok.
Mezőgazdaságuk, kertészetük, építészetük és kultúrájuk a X-XIV. század Európájának legvirágzóbb, részévé tette Andalúziát, aminek neve is a móroktól származik (Al-Andaluz) A ma is látható építészeti alkotásaikat milliók csodálják Sevillaban, Córdobában, Granadában.
![](http://costadelsolmagazin.com/sites/default/files/Rovatok/Costa del Sol/Andalucia/Alpujarra/la-mezquita-de-cordoba-01.jpg)
![](http://costadelsolmagazin.com/sites/default/files/Rovatok/Costa del Sol/Andalucia/Alpujarra/alhambra-granada-espa-a.jpg)
Córdoba: Mezquita Granada: Alhambra
A 3300 méter magas Sierra Nevada hegység délkeleti oldalán Alpujarrában lévő magas csúcsok, meredek hegyoldalak nem csábították letelepedésre az ibériai őslakosokat. A mór hóditók egyes csoportjai, az afrikai Atlasz hegység falvainak mintájára viszont otthonosan érezték magukat ezen a vidéken.
![](http://costadelsolmagazin.com/sites/default/files/Rovatok/Costa del Sol/Andalucia/Alpujarra/Tioja.jpg)
A magasba nyúló hegyek oldalán teraszokat alakítottak ki, amik így alkalmassá váltak zöldség, gyümölcs, fűszernövények termesztésére. Öntözéshez a Sierra Nevada soha el nem apadó forrásaiból nyerték a vizet.
![](http://costadelsolmagazin.com/sites/default/files/Rovatok/Costa del Sol/Andalucia/Alpujarra/Mecina-Bombaron_18.jpg)
![](http://costadelsolmagazin.com/sites/default/files/Rovatok/Costa del Sol/Andalucia/Alpujarra/las-alpujarras.jpg)
Teraszos földművelés, égbe nyúló hegyek
Az utolsó mór errősség, Granada elfoglalásakor a katolikus királyok (Izabella, és Ferdinand) megigértek, hogy a mór lakosok
hitüket és szokásaikatt továbbra is szabadon gyakorolhatják.
Ígéretüket úgy 10 évig tartották meg, mert utána egyre erőteljesebben kötelezték a mórokat a keresztény hit felvételére. Alpujarra vad hegyvidékén élők azonban nem akartak keresztelkedni, nekik nagyon megfelelt őseik vallása és hagyománya. A katolikus királyok után uralkodó II. Fülöp viszont úgy gondolta, egy ország egy vallás, egy nép. A mórok azonban nem így gondolták és 1568-ban fegyveres felkelés tört ki, aminek bázisa Alpujarra hegyei közt volt.
A felkelést két év alatt leverték, majd kegyetlen megtorlás következett.
Minden faluban két mór család maradhatott, akiknek feladata az északról betelepített keresztény spanyolok betanítása a helyi mezőgazdasági kultúrára. A többieket elűzték.
![](http://costadelsolmagazin.com/sites/default/files/Rovatok/Costa del Sol/Andalucia/Alpujarra/M%C3%B3r%20katona.jpg)
![](http://costadelsolmagazin.com/sites/default/files/Rovatok/Costa del Sol/Andalucia/Alpujarra/moriscos2.jpg)
A felkelést két év alatt leverték, majd kegyetlen megtorlás következett.
Minden faluban két mór család maradhatott, akiknek feladata az északról betelepített keresztény spanyolok betanítása a helyi mezőgazdasági kultúrára. A többieket elűzték.
![](http://costadelsolmagazin.com/sites/default/files/Rovatok/Costa del Sol/Andalucia/Alpujarra/campesinos3.jpg)
A mórok kiűzésével a mezőgazdaság, a zsidók elzavarásával meg a gazdasági élet hanyatlott. A katolikus vallási fanatizmus elérte, hogy a keresztény Andalúzia a XIV. században Európa leggazdagabb és legmagasabb kultúrájú területe, a XIX. századra Európa legelmaradottab és legszegényebb területévé váljon.
Az utóbbi évtizedekben a turizmus erősödése beindította a fejlődést ebben az országrészben.
Ma Alpujarra a turisták egyik kedvelt célpontja. A hegyi falvak meredek utcáikkal, a hegyoldalakhoz alkalmazkodó házaikkal, az afrikai Atlasz hegység falvaira jellemző hangulatot árasztanak.
Utcarészlet Pampaneirában
Éttermek, ajándékboltok, a falusi turizmust népszerúsítő szállodák tucatjai nyíltak. Az ezer méter felett épült falvakban télen nics fagy, nyáron nincs forróság. A hegy túloldalán a 3000 méter magasságban lévő sípálya látogatóit rendszeresen hozzák kirándulni Pampaneirába, és környező falvakba. Máshonnan is jönnek túrázni a hegyi ösvényekre, amelyek egyik kiindulópontja Pampaneira.
Erdei túrára induló hátizsákos túristák A falura és a boltokra kíváncsi látogatók
10 éve épült hotel az igényes falusi turizmus kedvelőinek