Vihar régészkedett Dél-Spanyolországban

Ki tudja mi minden található még a tengerparti homok alatt

Egy első századból származó római vízvezeték maradványait fedte fel a hatalmas vihar a dél-spanyolországi Cádiz tengerpartján. A 130 kilométer/óra erejű szél akkora hullámokat keltett, hogy kimosták a homokot a város melletti Cortadura strandról, így bukkant elő a jelentős régészeti lelet, melyre a parton sétáló emberek lettek figyelmesek.

Az emberi természet alapvetően kíváncsi, ezért egyre többen kezdtek a homokban ásni, hátha valami római kori szuvenir is előkerül. A cadiziak emlékében még  él az 1905-ben történt eset, amikor a vihar régi érméket mosott ki a homokból, amit a helyiek szorgalmasan összeszedegedtek.
A hír hallatára a helyszínre ment Moisés Camacho, a Cadiz Örökségének Kutatása nevű egyesület tagja és kérte az embereket, hagyják abba a kincskeresést. Értesítette az önkörmányzatot, akik egy régészt és, egy rendőrségi járőrt küldtek a helyszínre.

A vízvezeték létezéséről tudtak már a régészek, több darabja is előkerült az elmúlt években. A mostani vihar hét újabb részt juttatott belőle felszínre a tengerparti homok alól. Az eredetileg 75 kilométer hosszú római aquaduct (vízvezeték) Tempul forrásaiból szállította az ivóvizet az akkor még Gades néven ismert Cádizba. Ez a római kori Hispania egyik legjelentősebb márnöki alkotása. A római építők munkájának minőségéről tanúskodik, hogy több helyen még mindég az eredeti habarcs fogja össze a köveket.

Mintegy két méterre a vízvezeték darabjaitól előkerültek egy, a 16-17. században épített út maradványai is. Az utat 1755-ig használták, amikor a liszaboni nagy földrengés által kiváltott szökőár elpusztította. A cunami Cádiz és Huelva között pusztított és 1240 áldozatot szedett.
A régészek úgy vélik, amost előkerült út alatt egy régebbi római út is lehet.

A vihar által felszínre hozott tengerparti leletekre a rendőrség vigyáz, amíg az illetékes hatóságok eldöntik sorsát.