Melegebb tenger, kisebb halak

A felmelegedő Alborán-tenger miatt egyre kisebb a hekk

Az éghajlatváltozás nemcsak a szárazföldön, hanem a tengerek élővilágában is egyre látványosabb hatásokat okoz. Az Almería partjainál fekvő Alborán-tengerben például egy fontos halfaj, a hekk (Merluccius merluccius) egyre kisebb méretben éri el az ivarérettséget – ami hosszú távon komoly következményekkel járhat a halászatra és az ökoszisztémára nézve.

Melegebb víz, kisebb halak

A kutatások egyértelmű kapcsolatot mutatnak ki a tengervíz hőmérséklete és a hekk mérete között: minél melegebb a víz, annál kisebb testméretnél válik a hal szaporodóképessé.

Ez a jelenség különösen jól megfigyelhető földrajzi összehasonlításban:

• hidegebb északi vizekben a hekk akár 53 cm-es méretnél éri el az ivarérettséget,
• mérsékeltebb területeken ez kb. 40 cm,
• míg a melegebb mediterrán vizekben már 30 cm körül.

Az Alborán-tenger – amely a Földközi-tenger egyik leggyorsabban melegedő térsége – ezért különösen érintett.

Az éghajlatváltozás hatása

A tudósok szerint a folyamat hátterében az áll, hogy a melegebb víz felgyorsítja a halak anyagcseréjét és életciklusát. Emiatt hamarabb szaporodnak, de kisebb méretben maradnak.

Előrejelzések szerint a század végére a hekk átlagos „érettségi mérete” akár 4–9 centiméterrel is csökkenhet.

Ez nemcsak biológiai érdekesség, hanem komoly gazdasági kérdés is: a kisebb halak kevesebb húst adnak, és a populációk fenntarthatósága is bizonytalanná válhat.

Átalakuló tengeri ökoszisztéma

Az Alborán-tengerben nemcsak a hekk változik. A térségben az utóbbi években jelentős felmelegedést mértek, ami már új, trópusi fajok megjelenéséhez is vezetett.

Ez az úgynevezett „tropicalizáció”:

• új, melegkedvelő fajok érkeznek,
• a helyi fajok visszaszorulnak vagy alkalmazkodni próbálnak,
• az egész tápláléklánc átalakul.

Mit jelent ez a jövőre nézve?

A hekk méretének csökkenése figyelmeztető jel: az éghajlatváltozás már most is kézzelfogható hatással van a tengeri élővilágra.

A szakértők szerint a halászati szabályozást is ehhez kell igazítani, hiszen a jelenlegi kvóták és mérethatárok nem feltétlenül tükrözik az új biológiai valóságot.

Ha a felmelegedés folytatódik, nemcsak a hekk, hanem számos más halfaj is hasonló változásokon mehet keresztül – ami alapjaiban alakíthatja át a mediterrán térség halászatát és ökoszisztémáját.