Már megint óraátállítás

Március utolsó vasárnapján még az idén is tekerhetjük az óránkat

2023. március 26-án, vasárnap átállunk a nyári időszámításra, ezért hajnali 2 órakor hajnali 3 órára kell állítani az órákat 

A nyári időszámítás amúgy minden évben március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart.

"A nyári óraátállítás hatásai túlmutatnak az egyszerű kellemetlenségen. A kutatások egyre több bizonyítékot találnak rá, hogy a minden márciusban esedékes előreállítás rendkívül negatív egészségügyi hatásokkal áll kapcsolatban" - hívta fel a figyelmet a The Conversation oldalán megjelent cikkében Beth Ann Malow, a Vanderbilt Egyetem nashville-i orvosi központjának neurológus-gyermekgyógyász professzora, az egyetem alvászavarokkal foglalkozó intézetének igazgatója. Mint írta, az őszi óraátállítás viszonylag ártalmatlan, de az alkalmazkodás időszakában az is okozhat is átmeneti panaszokat. A nyári időszámításra való áttérés ezzel szemben sokkal erőteljesebb hatást gyakorol a szervezetre, és nem véletlen, hogy a többi között a stroke és a szívroham megnövekedett gyakoriságával mutat összefüggést.

A Kutatások szerint ugyanis nyáron egyáltalán nincs összhangban az óra által mutatott idő a természetes fényviszonyokkal. A biológiai óránk szerint nem akkor kelnénk és feküdnénk, ahogy azt a nyári időszámításra átállás megköveteli. Ez pedig felborítja az alvási ritmusunkat.
A reggeli természetes fény rendkívül hangsúlyos szerepet tölt be testünk bioritmusának szabályozásában: voltaképpen az kelt fel, ez adja meg a jelet a nappali tevékenység kezdetéhez.

A nyári időszámítás bevezetésének története

Az óraátállítás atyjának Benjamin Franklin amerikai feltalálót és politikust tekintik: ő volt az első, aki 1784-ben a Journal de Paris című lapban írt szatirikus esszében azt javasolta a franciáknak, hogy kezdjék korábban a napjaikat, hogy spórolni tudjanak a gyertyával.

A nyári és a téli időszámítást 1916-ban vezették be Németországban és az Osztrák-Magyar Monarchiában, hogy az első világháború alatt csökkentsék az áramfogyasztást. Még ugyanazon az évben követte a példájukat a Brit Birodalom és Franciaország. A nyári időszámítás célja, hogy a világosság idejére helyezzék át a tevékenységeket, és így csökkentsék a mesterséges világítást.

A mezőgazdasági szektor nyomására a két háború között számos európai és észak-amerikai ország elutasította a nyári időszámítás bevezetését, majd az 1970-es években, a kőolajválság idején ismét bevezették. Ebben az időszakban az elektromos energiát többnyire fűtőolajból állították elő.

1998 óta a nyári - március utolsó vasárnapja - és a téli időszámítás - október utolsó vasárnapja - kezdetét összehangolták az Európai Unión belül. Kanada, az Egyesült Államok - néhány tagállam kivételével -, valamint Mexikó, Jordánia, Új-Zéland, Libanon, Izrael és Kuba szintén alkalmazza a nyári időszámítást.  Az intézkedés Marokkó kivételével ismeretlen Afrikában, valamint a Közel-Keletet leszámítva Ázsiában.

Számos mozgalom alakult világszerte, hogy bírálják az óraátállítás kedvezőtlen hatásait. Többek között azzal érvelnek, hogy az új technológiának köszönhetően alaposan csökkent az energiatakarékossággal kapcsolatos érv jelentősége.

Egy felmérés során kiderült, az uniós állampolgároknak több mint 80 százaléka szeretné, hogy eltöröljék a tavaszi és őszi óraátállítgatásokat.
Az Európai Bizottság is mérlegelte a kedvezőtlen hatásokat, az uniós állampolgárok véleményét és úgy értékelte felesleges bolygatni az emberek megszokott biológiai életritmusát, mert az több kellemetlenséggel jár mint gazdasági haszonnal. Ekkor megszavazták, ebben a kérdésben a tagországok saját hatáskörben dönthetnek.

Már 2019-ben eldöntötte az Európai Parlament (EP), hogy eltörlik az óraátállítást. Azonban az azóta eltelt idő sem volt elég a tagállamoknak, hogy megegyezzenek arról, a téli vagy a nyári időszámításnál maradjanak.

Például Csehország arról döntött 2021-ben, hogy öt évig marad náluk az óraátállítás. Magyarország a közös európai megegyezéshez kötötte a kettős időszámítás eltörlését, de kiállt a megszűntetése mellett.

Az EP a döntés határidejét 2024-ig halasztotta.