A betegségek előzetes szűréséről

Az emberi test nem egy steril, környezetétől izolált rendszer, hanem az evolúció során kialakult öngyógyító képességekkel rendelkező összetett szervezet. 

Ezen kívül még fennáll a külső behatások lehetősége (mérgezés, fertőzés, sérülés) aminek eredményes kezeléséhez szintén csak a jó állapotban lévő immunrendszer tud hatásos segítséget adni.
 

Erre legjobb példa a most zajló koronavírus járvány. A szervezet védekező képességének legyengülése leginkább az idős emberekre jellemző, igy a vírus halálos áldozatai is túlnyomórészt ebből a korosztályból keletkeztek.

Régen, az ember akkor ment orvoshoz, ha baja volt. Mára új paradigma született: akkor menjünk orvoshoz, amikor még (látszólag) nincs bajunk. A szűrésekkel ugyanis idejekorán felfedezhetnek olyan betegséget megelőző állapotot, vagy tünetet még nem okozó elváltozást, amely a későbbiekben súlyos bajt, esetleg halálunkat okozhatják. Ez a szűrések filozófiája.
Életmódunkból kifolyólag rengeteg veszély, kóros elváltozás, fertőző betegség leselkedik ránk és érthető módon szeretnénk megtudni ezekből melyikre van affinitásunk..

Mára a szűrés a megelőzés szinonimájává vált. Azonban bármilyen szűrés kapcsán alapvető lenne feltenni azokat a kérdéseket, hogy

-mekkora a hamis riasztások aránya,

-mi következik orvosilag a szűrés eredményéből

-és mit kezd a szűrt alany szűrése eredményével

A szűrésekkel kapcsolatban a fő probléma az, hogy maguk az orvosok is és betegeik is, a gyakran előforduló "szürke" eredményt, ami még nem a végleges állapotot jelzi, hajlamosak feketének látni és azonnal kezelik a nem azonnali gyógyszereket és kezelést igénylő állapotot.

Indokolatlan gyógyszer szedés többet árt, mint használ

Néha a követés és megfigyelés hasznosabb, mint az azonnali cselekvés. De még jobb olyan életmódot folytatni, ami megvéd minket a betegségektől. - írja Szendi Gábor cikkében