.

Az élővilág legnagyobb kihalása 252 millió éve történt



A perm végi tömeges kihalás 252 millió évvel ezelőtt talán akkor kezdődött el, amikor heves vulkánkitörések sorozata vulkanikus telet váltott ki.

 

A kihalási esemény vagy tömegkihalás nagyszámú faj rövid idő alatt bekövetkező kihalását jelenti. Az élővilág története során többször következett be kisebb-nagyobb kihalási esemény. - Wikipédia

 

Ez volt a földtörténet legnagyobb kihalási eseménye

Évtizedeken át próbáltuk megfejteni a perm végi tömeges kihalás okait, ami a legpusztítóbb kihalási esemény volt  bolygónk történetében. Az uralkodó nézet az, hogy az erőteljes globális felmelegedés játszotta a főszerepet a kihalásban,  de most bizonyíték van rá, hogy az intenzív és gyors melegedést vulkanikus tél előzte meg – egy hosszú, globálisan hideg időszak- , amit erős vulkanikus aktivitás idézett elő, és amely destabilizálta az ökoszisztémákat.

Perm végi táj. A perm időszak végén zajlott le a földtörténet legnagyobb fajkihalása, amikor a tengeri fajok 96, a szárazföldi taxonok 70 százaléka tűnt el az élet színpadárólFORRÁS: THE PERMIAN PERIOD

Körülbelül 252 millió évvel ezelőtt, a perm végi  tömeges kihalási esemény idején az élet a Földön veszélyesen közel került a teljes összeomláshoz. Geológiai időskálán mérve, egy szempillantás alatt eltűnt a bolygóról a fajok mintegy 85 %-a.

A Föld a perm végén, mintegy 260 millió évvel ezelőtt  FORRÁS: GEOLOGY PAGE
 

Úgy gondolják, hogy ez a folyamat akkor kezdődött el, amikor az úgynevezett szibériai trapp-vulkanizmus miatt annyi szén-dioxid és aeroszol került az atmoszférába, hogy az üvegházhatás miatt felforrósodott a globális hőmérséklet, az óceánokban pedig oxigénhiány alakult ki, és a világtenger elsavasodott. 

Hatalmas, robbanásos kitöréssorozat okozhatott hirtelen jött vulkanikus telet

Most egy  frissen publikált tanulmány azt sugallja, hogy a szibériai trapp-vulkanizmus nem az egyetlen tényező , ami a  tömeges kihalásért okolható.

 
A kiterjedt szibériai trappbazalt-vulkanizmus során négymillió köbkilométer láva ömlött a felszínren  FORRÁS: SCIENCEDAILY

„Dél-Kínában, szokatlan vörösréz és higany rétegek vannak beágyazva a hamurétegekbe, pont a tömeges kihalások határánál. A hamurétegek kénben is gazdagok, ami a vulkánkitörés módjára utal: ez kiterjedt eruptív, robbanásos vulkanizmust sugall az érintett régióban" – mondja Michael Rampino, a New York-i Egyetem biológus-professzora és geológusa, a tanulmány egyik szerzője.

EZEK A ROBBANÁSOS KITÖRÉSEK – AMELYEK KÜLÖNBÖZNEK A SZIBÉRIAI PLATÓVULKANIZMUSTÓL – ELÉG KATASZTRÓFÁLISAK VOLTAK AHHOZ, HOGY A LÉGKÖRBE KERÜLŐ NAGY MENNYISÉGŰ HAMU ELHOZZA A VULKANIKUS TÉL KEZDETÉT,

a globális lehűlés gyors periódusát, amiről a kutatók úgy vélik, megelőzhette a globális felmelegedést okozó szibériai tarppvulkanizmust.

 

 
Egy művész illusztrációja a Szibériaia Csapdák vulkanikus kitöréseiről.FORRÁS: HTTPS://WWW.NEWSCIENTIST.COM/ARTICLE/2298056-WORLDS-LARGEST-MASS-EXTINCTION-MAY-HAVE-BEGUN-WITH-VOLCANIC-WINTER/

„Lehetett globális hatása a klímára, mivel a kitörésekből származó anyagot a sztratoszférikus szelek körbeszállíthatták a bolygón" – mondja Rampino.

A GEOLÓGIAI BIZONYÍTÉKOK SZERINT EZ PEDIG EGYBEESIK A PERM VÉGI TÖMEGES  KIHALÁSSAL, AMI ARRA UTAL, HOGY AZ ERUPTÍV KITÖRÉSEK ELÉG NAGYOK VOLTAK AHHOZ, HOGY KATASZTROFÁLIS HATÁSSAL LEGYENEK A BIOSZFÉRÁRA.

Ha ez a konklúzió helyes, akkor mindez azt sugallja, hogy a perm végi nagy kihalást több, egymáshoz kapcsolódó, és viszonylag gyors lefolyású esemény okozta.

A tömeges kihalási esemény végére a világtenger üres, úgynevezett Strangelov-óceán lett. Kész csoda, hogy az élet újra fejlődésnek indult a súlyos katasztrófa után  FORRÁS: REDDIT
 
„Az élőlényeket nagyon erős ökológiai stressz érte a gyors lehűlési periódus, és az azt követő hirtelen jött intenzív  felmelegedés miatt" – mondja Rampino.

(Forrás: New Scientist) / origo

 

Webcam Fuengirola

csak egy kattintás és élőben nézhető a fuengirolai tengerpart



Vár a Costa del Sol