.

31 éve találták meg Ötzit az 5300 éves jégbe fagyott múmiát



Rézkori rejtély

Máig megoldatlan rejtély a feltehetőleg vadászó életmódot folytató „jégember” 5300 évvel ezelőtti halála. A korszakos leletnek számító, épségben fennmaradt emberi holttestre egy német hegymászó házaspár, Erika és Helmut Simon bukkant rá az Ötz-völgyi Alpokban 1991. szeptember 19-én. Ekkor még arra gondoltak, hogy a 3210 méteres magasságban megtalált múmia egy szerencsétlenül járt hegymászó, ám szeptember 23-án már az Innsbrucki Egyetem egyik professzora jelent meg a helyszínen, majd kimentették Ötzit az olasz-osztrák határvidéken található lelőhelyről.

A rézkorban, valamikor Kr. e. 3370 és 3100 között elhalálozott embert testi adottságai alapján ma már kifejezetten alacsonynak mondanánk, de a kor átlagának 157 centiméteres magasságával – a fagy zsugorító hatásával kalkulálva ennél némileg magasabb lehetett – és 50 kilogrammos testtömegével tökéletesen megfelelt. Sötét, középhosszú hajú, feltehetően szakállas, barna szemű férfi lehetett, aki 45 évével ebben a korszakban már szinte matuzsálemnek számíthatott.

Pirossal jelölve Ötzi megtalálásának pontos helye (Wikipedia / Kogo / GFDL)

Pirossal jelölve Ötzi megtalálásának pontos helye (Wikipedia / Kogo / GFDL)

A kezdetben makkegészségesnek vélt elődünkről az évtizedek alatt fokozatosan derült ki, hogy egészségi állapota közel sem volt kielégítő. Érelmeszesedésben szenvedett, ráadásul genetikai hajlama volt a kardiovaszkuláris megbetegedésekre. A modernkori jelenségnek tartott laktózérzékenységet is kimutatták a múmiából vett mintákból, továbbá Lyme-kór is gyötörte Ötzit, akit szájhigiéniája folytán egyetlen mai fogkrémreklámban sem szerepelhetett volna.



A rekonstrukció szerint így nézhetett ki életében a ma Ötziként ismert rézkori ember

A legősibb tetoválások cím büszke birtokosaként nem kevesebb, mint 61 motívumot varratott testére élete folyamán. Funkciójukat tekintve nem kizárt, hogy szimbolikus jelentésük volt a testdíszeknek, ám sokkal valószínűbb, hogy gyógyászati és terápiás céllal alkalmazták őket: ezt az elméletet az akupunktúrás pontoknál talált tetoválások is alátámasztják.

Az értékes rézbalta, amelyet a gyilkos mégsem vitt magával (Wikipedia / Bullenwächter / CC BY 3.0)Az értékes Rézbalta, amelyet Ötzi gyilkosa mégsem vitt magával (Wikipedia / Bullenwächter / CC BY 3.0)

A jégembert a legtöbben vadászként ismerik, ám egy időben elterjedt a rézműves teória is, amelyet hajának magas arzén- és réztartalmára, valamint fejlett eszközeire, például rézbaltájára hivatkozva próbáltak igazolni. Az újabb kutatások a bőrben és a körmök alatt kevesebb arzént találtak, így ezt a hipotézist a szakemberek többsége ma már elveti, noha vitathatatlan tény, hogy a jobbkezes Ötzi hatékony és leleményes eszközkészítő lehetett.

Ami az öltözékét illeti, mindennapi viselete megfelelt kora divatjának. Halálakor medvebőrből készült fejfedőt hordott, ruháit háziasított birka-, marha- és kecskebőrből készítette (a felhasznált alapanyagok között vadállatok is szerepeltek). Nadrágja az amerikai indiánokéhoz hasonlóan különálló lábszárelemekből készült, amelyeket borjúbőrszíj rögzített, cipőtalpát barna medve bőréből, valamit szarvasbőrből készítette.

Gazdag eszköztárában tőrt, kaparóeszközt, fúrásra alkalmas vékony hegyet, két faragott nyílhegyet és egy igen értékes rézfejszét is felfedeztek. Ötzi volt a történelem legkorábbi ismert „pénztárcájának” tulajdonosa, noha az erszény lényegében csak egy kisebb méretű bőrtáska, benne apróbb tárgyakkal, valamint egy amuletthez hasonlatos kődarabbal. A tűzgyújtáshoz nélkülözhetetlen kovakövei egy nagyobb, 40-75 kilométeres sugarú körből származtak, ezért valószínűtlen, hogy a jégember remete lett volna. Ha a csereügyletek lebonyolításában nem is vett részt, de a beszerzéshez szükséges, „megfelelő személyekkel” mindenképpen kapcsolatban kellett állnia. 

A kalandos életű, hegyen-völgyön keresztül vándorló ősember mindennapjai gyomortartalmán keresztül is rekonstruálhatóak. A vizsgálatokból az is kitűnt, hogy az általa fogyasztott, 75 darab azonosított növényfajnak mindössze 30 százaléka volt őshonos a mumifikálódásának helyszínén, így Ötzi nyomvonala végigkövethető a dél-tiroli régióban. Változatos étrendjét sokan ma is megirigyelhetnék, halálát megelőzően kőszáli kecskét fogyasztott alakorral – az emberek által legkorábban termesztett, egyszemű búza –, valamint zsírral (amely lehetett szalonna vagy sajt is) és páfránnyal.

Halála már csak a tudomány és a képzelet együttműködésével idézhető fel, a krimibe illő történetre a mai napig nem rendelkezünk teljesen meggyőző magyarázattal. A megtalálását követő években a fagyhalál volt az uralkodó elmélet, 2001-ben viszont minden megváltozott.

A jégmúmia arca

A jégmúmia arca

Az akkori vizsgálatok kimutatták, hogy halálát egy nyílvessző okozhatta, és jelenleg ez a konszenzusosan elfogadott vélekedés. Az elmélet szerint a nyílvessző bal vállánál, hátulról hatolt bele lapockájába, egy fő artériát talált el, és az áldozat egy rövid haláltusa után, perceken belül elvérzett. A hivatalos álláspontot egy 2017-ben elvégzett röntgen és CT-vizsgálat is megkérdőjelezte, mivel a vérveszteséget „mindössze” 100 milliliterben határozták meg, amely ugyan súlyos, de nem végzetes mennyiség.

A nyílvessző-elmélet mellett a fejet ért sérülések is gyanút ébresztettek a kutatókban, noha valószínűbb, hogy ezek csak egy esés, nem pedig dulakodás következményei. A fagyhalál teória hívei szerint a nyílvessző okozta sebesülést követően Ötzi egy sziklamélyedésben húzta meg magát, majd egy gleccserfolyam temette be és őrizte meg maradványait az utókornak. A pozíció, ahogy megtalálták – hason fekve, bal kezét a mellkasára téve – arra utal, hogy tudatosan helyezkedett így, hogy eltávolítsa testéből a nyílvesszőt. Újszerű elképzelés, hogy egy közeli temetkezési helyről, természetes folyamatok által került végső nyughelyére, ahol 1991-ben felfedezték, de az elméletet nem sikerült bizonyítani. 

Halálának zavaros körülményei szintén nyugtalanítóak. Emésztőrendszerének pollentartalmából kiderült, hogy valamikor késő tavasszal, kora nyáron érhette a végzet – ettől még a hegyen megfagyhatott –, valamint a gyomortartalom és a fogyasztott tápanyagok alapján azt is megállapították, hogy a megelőző napokban sokat gyalogolt. A prehisztorikus nyomozás eredményei alapján viszonylag magasból ereszkedett le a völgybe, ahol feltételezett lakhelye, esetleg faluja feküdt, itt összeveszett valakivel, sőt akár gyilkolhatott is, mert a kézfején találtak egy súlyos, maximum 1-2 napos sebet (és több helyen zúzódásokat a testén).

A gyilkosság lehetőségét az eszközein és testén fellelt, idegen emberektől származó vérnyomok is alátámasztják. Természetesen a békésebb verzió sem zárható ki, így akár gyógynövények után is kutathatott a völgyben, hogy sebét ellássa, azonban ez a teória nem ad kielégítő magyarázatot az idegen eredetű vérfoltokra.

Ötzi a vizsgálatokat végző kutatókkal
Ötzi a vizsgálatokat végző kutatókkal

Az eddig talált bizonyítékok alapján revansra, gyilkossági kísérletre Ötzi nem gyanakodott. Favázas hátizsákjával haladt felfelé, békésen étkezett a gyilkos merénylet előtt körülbelül fél órával, majd váratlanul, hátulról érte a nyíltalálat. Dulakodásra utaló nyom nincs, tulajdona sértetlen maradt, tehát a lopás mint indíték kizárható. A bosszúvágy fűtötte gyilkos dolgavégeztével távozott, felfedni nem akarta kilétét – Ötzi tárgyait pedig ismerhették a közösségben, így nem lett volna célravezető magával vinnie őket.

A teljes igazságot és a rejtélyes gyilkos kilétét örök homály fedi, Ötzi történetét egyelőre a modernkori nyomozózsenik sem tudták minden kétséget kizáróan megfejteni. Halála azonban nem volt hiábavaló, társainak a feledés, Ötzinek a világhírnév jutott osztályrészül.

Forrás: mult-kor.hu

Címkék: 

 

Webcam Fuengirola

csak egy kattintás és élőben nézhető a fuengirolai tengerpart



Vár a Costa del Sol