.

Tizenkétezer éves mumifikálódott barlangi oroszlákölyköket találtak



A Kr. e. 8-9. évezredet megelőzően, a pleisztocén idején Eurázsiában, főként Szibériában nyüzsögtek a barlangi oroszlánoknak (Panthera leo spelaea) nevezett ragadozók, amelyek az ősemberek kortársai, és sokszor legfélelmetesebb ellenfelei voltak


Az utolsó jégkorszak végével, körülbelül tízezer (egyes becslések szerint 12 500) évvel ezelőtt kihalt állatokat főként őseink barlangrajzaiból ismerjük, ezek alapján inkább a tigrisekhez hasonlítottak, jelentősen nagyobbak voltak, mint a mai afrikai oroszlánok, sörényt csak ritkán rajzoltak nekik, olykor csíkok is feltűntek rajtuk, valamint lényegesen hosszabb szőrük volt, mint a mai, Afrikában élő fajtársaiknak. A kutatók DNS-vizsgálatai alapján az oroszlánokkal álltak közelebbi rokonságban.


Az Ujannak és Gyinának elnevezett oroszlán kölykök látványa még a régészeket is meglepte, ugyanis a fiatal állatok maradványai a legjobb állapotban megtalált barlangi oroszlánmúmiák a világon. Az idén nyáron a szibériai Jakutföldön felfedezett kölykök természetes módon, a jéghideg következtében mumifikálódtak. Az orosz kutatók bíznak abban, hogy a maradványok elemzésével közelebb kerülnek annak a rejtélynek a megoldásához, hogy miért haltak ki mintegy tízezer évvel ezelőtt a csúcsragadozónak számító barlangi oroszlánok.

Már többször találtak barlangi oroszlánmaradványokat, azonban soha nem került elő olyan jó állapotban fennmaradt lelet, mint a mostani. Ujan és Gyina a pleisztocén óta első ízben került ki a szibériai jég fogságából, így tökéletesen megőrződtek a belső és külső szervei is, ami szenzációnak nevezhető. „Ez a lelet minden kétséget kizáróan felbecsülhetetlen” – lelkendezett több sajtóorgánumnak is Albert Protopopov, a Jakuti Tudományos Akadémia egyik munkatársa. „A kölykök testrészei teljesen épek, a szőr, a fülek, a lágy szövetek, de még a bajusz is bámulatosan megőrződött” – tette hozzá.

Éretlen gondolatnak nevezte, amikor felmerült a klónozás ötlete, vagyis, hogy a tízezer éve kihalt fajt újra feltámasszák. „Fő feladatunk most az, hogy a lehető leggyorsabban kinyerjük belőle a genomot, amellyel dolgozni tudunk” – magyarázta a The Siberian Timesnak. Protopopov véleménye szerint egy földcsuszamlás során vesztették életüket, a rájuk hulló föld pedig atombiztos koporsóként – de ami a legfontosabb: légmentesen lezárva – védte meg őket az idő vasfogától.

 
 

<iframe width="630" height="392" src="https://www.youtube.com/embed/XQRQ6aHkeAI" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
A Jakutföld fővárosától, Jakutszktól mintegy ezer kilométerre északra megtalált maradványokat a hirtelen nyári felmelegedés, majd a sok esőtől megáradt Ujangyina folyó segítette közelebb a felszínhez (a folyó alapján nevezték el őket). A földben támadt hatalmas repedésekben pedig egy helyi munkás, Jakov Androszov vette észre a két kölyökmúmiát. A szakértők szerint a fiatal állatok mindössze néhány hetesek lehettek, egyesek szerint mindössze egy-két hetesek, ugyanis még alig bújtak ki a tejfogaik.

Protopopov szerint az anyaoroszlán egy barlangban rejthette el kölykeit egy éhes oroszlán elől, amikor a jeges föld rájuk omlott. A tervek szerint jövő nyáron a régészek visszatérnek a helyszínre, ugyanis előfordulhat, hogy az anyjuk maradványa is a föld alatt lehet. A felfedezés segíthet megválaszolni az egyik legfontosabb kérdést, hogy a barlangi oroszlán mi módon tudott életben maradni a szibériai extrém hidegben. Választ találhatunk arra is, hogy miért haltak ki Kr. e. 10 ezer környékén: egyes kutatók szerint a felmelegedés lett a vesztük, mások szerint pedig az eltűnésük a barlangi medve és a szarvasok, vagyis a potenciális zsákmányok számának lecsökkenésével van összefüggésben, ami talán az emberi vadászatnak köszönhető.


Tízezer éve így nézhetett ki a barlangi oroszlán
 

múlt-kor

 

Webcam Fuengirola

csak egy kattintás és élőben nézhető a fuengirolai tengerpart



Vár a Costa del Sol