A szaharai sivatag létrejötte az emberi tevékenység következménye

Különös megállapítást tettek a gológusok: a Szahara elsivatagodásához a több ezer évvel korábban élt emberek gazdálkodása jelentősen hozzájárult

 
„A bizonyítékaink ha nem is éppen egy trópusi paradicsomra, de egy tökéletes élőhelyre utalnak” – jelenti ki Jennifer Smith, a St. Louis-i Washington Egyetem geológusa.

Ráadásúl a Szahara mélyén hatalmas, kisebb tenger méretű édesvízkészletek rejlenek. Ősrégi ez a víz – a történelem előtti időkben ide került kincs, melynek egy része akár egymillió éves is lehet.
 

A Szahara kizöldülését az ősidőkben áthelyeződő monszun okozta. Ahogy a jégkorszakok váltakoznak, úgy vándorol monszun is észak és dél felé. Ennek oka a Föld mozgásának változásaiban rejlik. A bolygó forgástengelyének hajlásszöge periodikusan módosul – olykor jobban, máskor kevésbé dől a Nap felé. A bolygó tengelye emellett egy kissé imbolyog is, éppúgy, mint egy forgó búgócsiga.

A Szahara "zöld" korszaka, az úgynevezett nedves időszak valószínűleg a 11.000 és 5000 évvel ezelőtti időre tehető, és a kutatók úgy gondolják, hogy hirtelen ért véget.

Eddig úgy gondolták , hogy az elsivatagodás az emberektől független természeti folyamat volt. Az újabb kutatások azonban arra következtetésre jutottak, hogy a lsivatagodás kezdete a földműveléssel függ össze. Úgy 5-6 ezer évvel ezelőtt, a földművelés elterjedésével kivágták a fákat, és elpusztították a növényeket. A klímaváltozás miatt a vidék egyébként is hajlamos volt az elsivatagosodásra, a növénytakaró, és a fák jelentős ritkítása csupán elősegítette ezt a folyamatot.

Jelenleg csak néhány oázis emlékeztet a régmúlt vízben gazdag környezetére

Ez a vízben gazdag időszák megragadja sz emberek képzeletét, és sokan elgondolkodnak azon, hogyan lehetne ezt a sivatagot újból zöld környezetté változtatni, miközben a sivatag terjedése jelenleg is folytatódik.
A Szahara évente közel egy négyzetkilométernyi területet hódít el a Száhel-övezet lakóitól, akik kénytelenek folyamatosan délebbre költözni, menekülve a sivatagi forróság és szárazság elől.
 

Az övezet szegénységben élő lakóinak  70%-a mezőgazdaságból él. A fent említett jelenségek következtében a termőföldek  minősége romlik területe csökken.

A délre terjeszkedő Szahara megállítására már a nyolcvanas években felmerült egy érdekes ötlet: a Nagy Zöld Fal, ami egy 15 kilométer széles, 7000 kilométer hosszú erdősáv lenne, amely nyugatról keletre Dakartól (Szenegál fővárosa) Dzsibutiig (Dzsibuti fővárosa) nyúlna.

A Száhel-övezet országai. A Nagy Zöld Fal terve sárgával jelezve.

A megvalósításban érdekelt 11 ország ebben a kérdésben együttműködik, és elkezdték a 12 millió fából álló ültetvénysor telepítését, melyből Szenegál 2010-ig  525 kilométer hosszú részt valósított meg.

Mégha a Szahara 5-6 ezer évvel ezelőtti vizivilágát nem is tudják visszahozni,  legalább lépéseket tesznek további terjeszkedése ellen. Bolygónk 97 százalékát óceánok borítják, a szárazföldet 43 százalékban sivatagok teszik ki, és nem kivánatos a sivatagok arányának további novekedése.

Nem szabad mégegyszer elkövetni azt a hibát, hogy a mezőgazdasági termelés miatt elpusztítjuk saját élőhelyünket.