Spanyolország legkatolikusabb királya: Aragóniai Ferdinánd



Ötszáz éve, 1516. január 23-án halt meg II. Ferdinánd aragóniai király, aki Kasztíliai Izabellával kötött házassága révén az egységes Spanyolország első uralkodója volt. Utóda lánya, Őrült Johanna és Fülöp fia, I. Károly lett, aki V. Károly néven német-római császár is volt

 

Aragóniai Ferdinánd

1452. március 10-én született az északkelet-spanyolországi Zaragozában, II. János navarrai és aragóniai király kisebbik fiaként. Féltestvére, a nála harminc évvel idősebb Károly herceg örökségét féltette Ferdinándtól, és még 1452-ben fegyverrel támadt saját apjára, de a polgárháborúban alulmaradt, és 1461-ben megmérgezték. II. János ekkor a kilencéves Ferdinándot tette meg kijelölt utódjának, akit tizennegyedik életévének betöltésekor társuralkodóvá emeltek, 1468-ban Szicília királya lett.

A következő évben feleségül vette unokatestvérét, a másik nagy spanyol királyság, Kasztília kijelölt trónörökösét, Izabellát, házassági szerződésük mindkettejüknek egyenlő uralkodói jogokat biztosított. A házassághoz a kasztíliai trónon ülő IV. Henrik, Izabella féltestvére nem járult hozzá, a pápa azonban szentesítette a frigyet. IV. Henrik 1474-ben gyermektelenül halt meg, az ezt követő trónviszályból Izabella került ki győztesen. A két spanyol királyság 1479-ben hivatalosan is perszonálunióban egyesült, de mindkettő megőrizte politikai intézményrendszerét, parlamentjét és törvényeit.


Katolikus királyok: Ferdinánd és Izabella

Az uralkodópár hatalmának megszilárdítása érdekében támogatta a városokat, amelyek ellensúlyozták a nemesség erejét, és létrehozta az inkvizíciót, amelyet a mórok és a zsidók ellen használt fegyverül. Támogatták az egyház reformját, a világi klérus és a szerzetesrendek megújítását, a korona jogait azonban még a pápa által sem engedték korlátozni. Ferdinánd, aki hitbuzgóságáért kiérdemelte a Katolikus melléknevet, 1503-ban elfoglalta Nápolyt, és 1504-től annak is királya lett.

Uralkodásuk alatt értek véget az évszázados mór háborúk, fejeződött be a reconquista, azaz az Ibériai-félsziget visszahódítása a móroktól, az utolsó mohamedán erősség, Granada 1492-ben esett el. Az ágyúk szinte még el sem hallgattak, amikor a hitbuzgó királyi pár már ki is adta rendelkezését a zsidók kiűzéséről, aminek hosszú távon rendkívül súlyos következményei lettek. (A zsidók kiűzésével a pénzügyi, kereskedelmi rendszert amortizálták, az egyszerű de dolgos mórok elűzésével pedig az addig virágzó mezőgazdaági kultúra ment tönkre) Ugyancsak 1492-ben indult útnak az Izabella támogatását élvező Kolumbusz Kristóf, aki egy új, addig elképzelhetetlenül gazdag földrészt fedezett fel, s Amerika nagy részét a spanyolok gyarmatosíthatták. Az elkövetkező 150-200 évben főként ebből a kincsből és nem saját gazdasági erejéből lett nagyhatalom Spanyolország.


Spanyol kincses hajók tonnaszámra hozták az aranyat

Ferdinándot minden cselekedetében politikai szempontok vezették, csak hatalmának megtartása és növelése érdekelte. A hála számára ismeretlen fogalom volt, habozás nélkül szegte meg ígéreteit, csapta be még saját híveit is. Izabella 1504-ben bekövetkezett halála után egyedül kormányzott, majd 1505-ben újra megnősült. Rokona, a navarrai Germana de Foix hiába szült 1509-ben egy fiút, az néhány órát élt csak. Ferdinánd élete végén három életben maradt lánya közül a legidősebbet, az 1479-ben született Őrült Johannát nevezte meg utódának. A hercegnőt dinasztikus okokból a Habsburg-házi I. Miksa német-római császár fia, Szép Fülöp vette el, ami végső soron azt eredményezte, hogy a spanyol trónt a Habsburgok szerezték meg. Ferdinánd 1516. január 23-án halt meg, utóda Johanna és Fülöp fia, I. Károly lett, aki V. Károly néven német-római császár is volt, róla mondták, hogy "birodalmában soha nem nyugszik le a nap".

mult-kor


 

Webcam Fuengirola

csak egy kattintás és élőben nézhető a fuengirolai tengerpart

.



Vár a Costa del Sol