.

Pünkösd




A pünkösd a kereszténység harmadik legfontosabb ünnepe. Ekkor emlékeznek meg a minden emberhez eljutó szentlélek megjelenéséről.

 

Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valamilyen lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak.

Apostolok cselekedetei 2. fejezet, Károlyi-biblia

A pünküsdi ünnep eredete a zsidó vallásban rejlik. Ekkor ünnepelték a sikeres aratást. Az apostolok is ez alkalommal gyűltek össze. Imádkoztak beszélgettek, és tanácstalanok voltak. Jézus megfeszítése után félelemben éltek, nem merték hirdetni az igét. A Biblia szerint az Úr ekkor a Szentléleket fehér galamb formájában leküldte a földre, hogy elárassza a hívek lelkét és bátorságot adjon nekik.
 

A pünkösd lényege, hogy a Szentlélek leszállt a földre és az apostolok megkezdték a térítést, ezzell lefektették az egyház alapjait, így az ünnep az egyház születésnapja is. Időpontja változó, a nicaiai zsinat (i. sz. 325) határozata alapján a Húsvétot követő 50. nap utáni vasárnapon kell megünnepelni.

Ünneplésére különböző népszokások alakultak ki, melyek közül a legismertebb a" pünkösdi király" választása. A középkorban vált szokássá a vidéki közösségekben, hogy különboző ügyességi versenyeken kiválasszák a legrátermettebb legényt. Ő lett a pünkösdi király ami egy hétre, de néhány helyen egy évre szólt. A pünkösdi király minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, fogyasztását a közösség fizette. Magyarországon a XVI. századtól kezdve vannak írásos nyomai e hagyománynak.

Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségeinek egyike, amely a rendszerváltozás óta a világ magyarságának rendszeresen ismétlődő tömegrendezvénye lett.
1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni, de a Csíksomlyón összegyűlt székelyek azonban a Nagyerdőnél győzelmet arattak, megvédték ősi katolikus hitüket. Erre emlékezve tartják meg Csíksomlyón minden pünkösd szombatján az ünnepi szentmisét és a nagy búcsút, ahová több százezer ember érkezik az egész Kárpát-medencéből és a világ más tájairól is.
 

Csíksomlyói búcsú

 

 

Webcam Fuengirola

csak egy kattintás és élőben nézhető a fuengirolai tengerpart

 
 

1915-ben közel háromszáz katona tűnt el percek alatt egy csata kellős közepén úgy, hogy semmi nyomuk nem maradt.

Valami nagyon nem stimmel a koronavíussal kapcsolatban 
A patológusok megállapították: Nem a koronavírustól halnak meg az emberek
 



Vár a Costa del Sol