.

Olivaolaj



A régmúlt időkben a táplálkozáson kívül az olívaolajat gyógyszerek alapanyagént, lámpába olajként, szappan készítésére, csecsemők, királyok, királynők és a hercegnők bőrének ápolására is használták. A holttesteket is ezzel az olajjal kenték be. A Biblia özönvíz fejezetében a katasztrófa végét a csőrében egy olajágat tartó galamb jelenti be.

Története az ősidőkbe nyúlik. I.e. 4000 körüli időkből a régészek már találtak olajbogyó termesztésre utaló eszközöket. I.e. 3500-ból olivaolaj tárolására szolgáló amfóra is előkerült. Igaz olaj már nem volt benne, de különféle elemzésekkel megállapították, hogy egykor annak tárolására szolgált.

Jelenlegi ismeretek szerint az olajfák a Mediterranum keleti részéről, az egykori Fönicia környékéről kezdték meg

hódító útjukat. Fokozatosan terjedtek el az olajfa ültetvények a Földközi tenger nyugati medencéjében. Először Görögországban, Sziciliában, majd római közvetítéssel az Ibériai félsziget déli részén honosították meg. Azóta a fák nemesítésével, kersztezésével mostohább időjárási körülményeket elviselő fajtákat is kitenyésztettek, így az olivabgyó termőhatárát északabbra sikerült kitolni.

Az olajfa, amely hihetetlenül hosszú ideig él, 20 év elteltével fordul termőre. 35 és 150 éves kora között szolgáltatja a legjobb olajbogyókat. Nem ritka a 2-300 éves, vagy ennél öregebb fa sem. A törzs elhalása után új hajtások kezdenek növekedni. Ez az oka annak, hogy az olajfát örökéletűnek és folyamatos megújulásra képesnek tartják.
Az olajbogyó szüret, fajtától függően, októberől februárig tart. A kisebb gazdaságokban, a fák alá leterített hálóba rázva, vagy kézzel szedve, történik, a nagyüzemi termesztésnél speciális gépek, kombájnok segítségével.
Egy átlagos fa 1-2 liter olaj előállításához elegendő bogyót terem. Egyetlen liter előállításához 5 kg bogyóra van szükség.
A bogyókat 24 órán belül hidegen sajtolják. Ez a teljes értékű extra szűz olaj. A sajtoláskor megmaradt olajpogácsából még további eljárásokkal kinyerik a maradék olajat is, de ennek minősége már messze elmarad az extra szűz olajétól.
A mediterrán országokban magasabb a lakosság átlagéletkora, mert étrendjük bőségesen tartalmaz zöldséget, gyümölcsöt, halféléket és legfőképpen olívaolajat. Kevés állati eredetű zsírt tartalmazó élelmiszert fogyasztanak.

Az olívaolaj kedvező élettani hatását még felsorolni is hosszú. Nagy mennyiségű klinikai adat támasztja alá, hogy az fogyasztása védi az érrendszert a meszesedéstől. Csökkenti a koleszterinszintet, megakadályozza az koleszterin lerakódását az erek falán. Emellett gyulladáscsökkentő, antitrombotikus, vérnyomáscsökkentő és értágító hatással rendelkezik mind emberekben, mind állatokban.
Könnyen emészthető, mert gyorsan felbomlik (szétoszlik, emulgeál) az emésztőrendszerben. Erős epehajtó hatása van, rendszeres fogyasztása megakadályozza az epekövek kialakulását. Kis mennyiségben zsírszegény étrendekben is jól hasznosítható (máj-, epe-, hasnyálmirigy-betegségek stb.). Gyomorsavcsökkentő hatású. Nagy D-vitamin-tartalma segíti a kalcium beépülését a csontokba. Az A-vitamin a szem megfelelő működésére, a haj és a bőr egészségére van hatással.

Felhasználhatjuk saláták, majonéz és szószok készítéséhez, előételek ízesítésére, pirított kenyérre locsolva, szendvicskrémekhez keverve stb.
Hevitéskor is másképp viselkedik, mit a többi olaj - a napraforgóolaj például 170 °C-on, a vaj 132 °C-on, míg az olívaolaj csak 210 °C-on kezd el égni.
Ennek ellenére nem javasolt hevítése, mert hevítés közben értékes összetevőiből igen sok elillan, így élettani hatása leromlik. Legegészségesebb hidegen fogyasztani.

 


 

Webcam Fuengirola

csak egy kattintás és élőben nézhető a fuengirolai tengerpart

 
 

1915-ben közel háromszáz katona tűnt el percek alatt egy csata kellős közepén úgy, hogy semmi nyomuk nem maradt.

Valami nagyon nem stimmel a koronavíussal kapcsolatban 
A patológusok megállapították: Nem a koronavírustól halnak meg az emberek
 
 



Vár a Costa del Sol