A Himalája szellemei

SZELLEMEK A VILÁG TETEJÉN

A Himalája égbe nyúló ormai valóságos mágnesként vonzzák a világ legkiválóbb hegymászóit, akiket még a tragikus kudarcokkal végződő expedíciók sem rettentenek vissza a „világ tetejének” meghódításától. Pedig a Mount Everest csúcsának közelében nem csupán hátborzongató pózokba merevedett, temetetlen holttestek emlékeztetnek a kegyetlen valóságra, hanem az egykori alpinisták szellemei is rendszeresen megjelennek, hogy figyelmeztessék társaikat a rájuk leselkedő halálos veszélyekre.

 

A tibetiek és nepáliak által Csomolungmának, vagyis „a világ isteni anyjának” nevezett hegycsúcs hivatalosan 1865-ben kapta Sir George Everest brit mérnök nevét, aki először készített pontos térképet a Himalája vidékéről. A sziklás hegyormok, amelyek egykor áthághatatlan akadályt jelentettek e misztikus vidék lakói számára, a 20. században a legmerészebb alpinisták célpontjai lettek. A Mount Everest azonban könyörtelen a magasság háborgatóival szemben: az elmúlt évtizedekben közel kétszáz kalandor vesztette életét a világ tetején.

A több mint 8848 méter magas csúcs első, hiteles meghódítása az új-zélandi Edmund Hillary nevéhez fűződik, aki Tenzing Norgay nepáli serpa társaságában 1953. május 29-én tette meg az utolsó szakaszt. Az amerikai George Leigh Mallory már három évtizeddel korábban, 1922-ben megpróbált feljutni a Mount Everestre, de az expedíció hét serpa halála miatt kudarccal végződött. Mallory és társa, a 22 éves Andrew Irvine ennek ellenére nem adta fel a küzdelmet, és 1924. június 8-án ismét megkísérelte a Csomolungma meghódítását. A két hegymászót a csúcstól alig 250 méterre látták utoljára társaik, azután végleg eltűntek a kavargó felhők között. Talán örökre rejtély marad, hogy a cél előtt vesztek oda, vagy a csúcs elérése után pusztultak el. Mallory tetemét csak 1999-ben találták meg, s bár Irvine földi maradványainak hollétét még mindig homály fedi, szelleme többször is felbukkant a magaslat felé vezető út legveszedelmesebb részein. Az Everest délnyugati oldalának brit meghódítói, Dougal Haston és Doug Scott 1975. szeptember 24-én egy jégbarlangban töltött éjszaka alatt ismerkedtek össze a „túlvilági alpinistával”, aki az utolsó szakaszon mutatta számukra a helyes utat, segített a felkapaszkodásban, és lankadatlanul arra bátorította őket, hogy ne adják fel a már-már kilátástalannak tűnő küzdelmet.

A legendás nepáli serpa, Babu Csiri tíz alkalommal jutott fel a Csomolungmára. A 35 éves férfi következő kísérlete során, 2001. május 26-án vesztette életét, amikor egy mély gleccserszakadékba zuhant az Everest déli oldalán, 6350 méteres magasságban. A „havasi tigris” kóborló kísértete azóta három ízben jelent meg a környéken tartózkodó hegymászók előtt: halálának ötödik évfordulóján például egy osztrák expedíció hét tagja pillantotta meg Babu Csiri szellemét, amely egy rendkívül veszélyesnek tartott útvonal elkerülésére intette őket. Az alpinisták azonban nem hittek a „látomásnak”, és tovább folytatták útjukat. Néhány perccel később hatalmas lavina zúdult alá a sziklás meredélyen, és három hegymászót örökre maga alá temetett. A 31 éves Pemba Dordzsi serpa – aki 2004. május 21-én rekordot állítva, mindössze 8 óra és 10 perc alatt ért fel a csúcsra – szintén találkozott a Csomolungma kísérteteivel: elmondása szerint 8500 méter magasan „sötét árnyékok” jelentek meg a szeme előtt, amelyek az egykori alpinisták szellemeire emlékeztették őt, és egészen útja végéig kitartóan haladtak mögötte.

A fáradhatatlan hegymászók újra és újra megpróbálkoznak a csúcsok csúcsával, s bár eddig több mint kétezer embernek sikerült feljutnia a világ tetejére, az örök hó birodalma és a rejtélyes, természetfeletti lények otthona továbbra is mélyen őrzi titkait.

PRUSINSZKI ISTVÁN

EREDETILEG MEGJELENT
A HIHETETLEN! MAGAZIN 2009. FEBRUÁRI SZÁMÁBAN