Az alvás javítja a hosszútávú memóriát

Egyes vizsgálatok szerint az agysejtekalvásközben szaporodnak, más felmérések pedig azt igazolták, hogy csak az éjfél előtti mélyalvás számít igazán. Számtalan kutató keresi a választ nap mint nap az alvás csodájára, és ugyan egyre többet tudnak róla, sokan érezhetik úgy, hogy rendre a sötétben tapogatóznak.

Napközben információk tucatja bombázza az agyunkat, aktív szellemi tevékenységnél azonban nincs lehetőség egyszerre feldolgozni az ingereket. Éppen ezért ezekre a folyamatokra alvás közben kerül sor. Így függ össze például a tanulási folyamat is az alvással. "Az emlékezeti folyamatok nagyon aktívan működnek éjszaka. Ez járul hozzá ahhoz, hogy másnap könnyebb legyen az előhívás és a bevésődés is" - mondta el dr. Hermánné Fogarassy Éva alvásterapeuta, aki szerint hangulatunk szempontjából is nagyon fontos, hogy tudjunk aludni. "Néhány nap kialvatlanság ahhoz vezet, hogy figyelmi folyamataink nem tudnak helyesen működni. Nem leszünk képesek odafigyelni a világra, nem tudjuk jól érezni magunkat benne, és elesettnek érezhetjük magunkat."

Azért alszunk, hogy figyelni tudjunk

Az alvás és a figyelem ugyanaz az életműködés. A figyelem a nappalos, az alvás pedig az éjszakás. A figyelem az az életfunkció, amely ébredéssel bekapcsol, az "én" és a külvilág között folyamatosan tartja a kapcsolatot, és állandó készenléti állapotot tart fenn. Rendkívül összetett idegi mechanizmus, és tulajdonképpen azért szükséges aludnunk, hogy ez működni tudjon" - véli a szakértő, aki arra is kitért, hogy sok olyan életfolyamatunk van, amely éjszaka pihen. Ilyen mondjuk az emésztés és a táplálkozás. Vannak azonban olyanok, amelyek éjjel aktívak. Ilyen például az  immunrendszer működése és a sejtosztódás. Ezek persze csak kiemelt példák, de a lényeg, hogy ha nem alszunk eleget, ezeket az éjszakai funkciókat mind-mind hátráltatjuk.
Az még teljesen normális, ha lefekvés után nagyjából 30 perccel el tudunk aludni. Ha viszont ennél tovább ébren vagyunk, akkor már elalvási zavarról beszélünk.

Ha nem alszunk eleget, az immunrendszer nem tud hatékonyan működni. Ezáltal pedig nemcsak betegségekre leszünk érzékenyebbek, de akár a rákos megbetegedésekre is, mivel a sejtosztódásban hiba keletkezik. Hiszen az immunrendszer feladata, hogy levadássza a hibás, rákos sejteket, melyek folyamatosan keletkeznek a testünkben. Emellett feltöltődés is történik éjszaka.

Alvásciklusok

Az alvásnak különböző fázisai vannak. Másfél órás alvásciklusokban alszunk, de ezeknek is különböző szakaszait különböztetjük meg. Vannak átmeneti és mélyalvási szakaszok, amikor is teljesen lelassul a szervezet. Ilyenkor töltődünk fel biológiailag. És van a paradox alvás, az úgynevezett REM-alvás, amely pedig az álomról szól. Ilyenkor látható, hogy gyorsan mozog az alvó ember szeme. Ez a mentális feltöltődésről szól. Aki eleget tud álmodni, annak jó lesz az emlékezete, a gondolkodása, a döntési képessége. Az álomnak ugyanis mentális feltöltő szerepe van. "Azt szoktam kérni a klienseimtől, hogy emlékezzenek, gondoljanak vissza arra, hogy álmodtak-e valamit. Álmunkban ugyanis sokszor súgunk magunknak. Segítünk, újrastrukturáljuk azokat a problémákat, amelyek foglalkoztatnak. Ezeket pedig másnap kihasználjuk a napközbeni feladatmegoldásban. Úgy vélem, hogy aki azt állítja, hogy sohasem álmodik, az nem is alszik eleget" - fűzte hozzá dr. Hermánné Fogarassy Éva. - írja a hazipatika