Arkhimédész írását rejtette a régi imakönyv




Szerző:
Prusinszki István
 

A Szentföldről Isztambulon át Amerikába vezetett egy ősi pergamen lapjaira írt imakönyv kalandos útja, amely görög nyelvű sorai alatt szabad szemmel láthatatlan tudást örökített meg, de a kézirat kiemelkedő jelentőségéről csupán a legmodernebb technológia révén szerezhetett tudomást a közvélemény. Ekkor derült fény arra, hogy az eredeti pergamen a híres görög matematikus, Arkhimédész korábban ismeretlen tanulmányát tartalmazza, amely egészen más megvilágításba helyezi a napjainkban alkalmazott tételeket, és talán a történelem menetét is megváltoztathatta volna…

Az ókor legnagyobb elméi között számon tartott Arkhimédész Kr. e. 287 körül született és 212-ben halt meg a szicíliai Szirakuzában. A zseniális matematikus és fizikus a felhajtóerő felfedezésével szerzett hírnevet, s az általa tervezett vízátemelő gépezettel, valamint a szülővárosát megvédő hadigépekkel forradalmasította a mechanikát. Arkhimédész pergamentekercsekre írta tanulmányait, s ezekről később számos másolat készült, de a történelem viharait mindössze három olyan könyv vészelte át, amely a világhírű matematikus gondolatait tartalmazza. Két kódexet évszázadokkal ezelőtt a Vatikán könyvtára őrzött meg az utókor számára, ám egy korábban ismeretlen értekezéseket rejtő kézirat létezéséről csupán a közelmúltban értesült a világ.

 

Láthatatlan tudás

A legtöbb középkori szerzetes – az akkoriban rendkívül drága íráshordozó hiánya miatt – gyakran folyamodott egy-egy pergamen újrahasznosításához, amely az állatbőrből készült vékony lapokon található írás eltávolítását jelentette dörzsöléssel vagy áztatással, s erre az eljárásra utal a görög eredetű palimpszeszt kifejezés is. Egy jeruzsálemi szerzetes, a Szent Szabbasz kolostorban élt Joannész Müronász egy ismeretlen konstantinápolyi írástudótól származó, 975-ben keletkezett kéziratot „áldozott fel” az 1229-ben, húsvét alkalmából kiadott szertartáskönyv, az Euchologion összeállításához. Az eredetileg Arkhimédész tanulmányait tartalmazó, számára értéktelen kódexről gondosan lekaparta a „zavaró” szöveget, majd ortodox imádságokat írt a 90 fokkal elforgatott és kettéhajtott pergamenlapokra.

20150208_illusztracio_2.jpg


A későbbi évszázadokban az imakönyv több lapja is elveszett, ettől eltekintve azonban megkímélt állapotban került az isztambuli Szent Sír templom könyvtárába, ahol 1906-ban Johan Ludvig Heiberg dán filológus fedezte fel. Az ókori 20150208_illusztracio_3.jpgszövegeket tanulmányozó kutató megállapította, hogy a 177 oldalas imagyűjtemény szerzője legalább öt korábbi kódexből használt fel lapokat, és az alsó írás Arkhimédész (balra) görög nyelvű értekezéseit tartalmazza. Heiberg nagyítóval próbálta elolvasni a csaknem láthatatlan szöveget és ábrákat, de mindössze az eredeti forrás egyes részleteit tudta értelmezni

Az Arkhimédész-palimpszeszt névre keresztelt imakönyv az első világháborút követően eltűnt, majd – hasonlóan rejtélyes módon – 1930-ban egy Isztambulban élő francia régiséggyűjtőhöz került, s halála után leszármazottai birtokában maradt. Az antikvárius családja később több londoni és párizsi közintézmény részére is eladásra kínálta az értékes könyvet, de a kötet csupán 1998-ban, a Christie’s aukciós ház New York-i árverésén talált új gazdára, ahol egy kilétét inkognitóban tartó amerikai gyűjtő nem csekély összeget, kétmillió dollárt fizetett a kéziratért. Az anonimitásba burkolózó milliárdos a baltimore-i Walters Művészeti Múzeumban helyezte letétbe a különleges kódexet, és megvásárlása óta komoly anyagi ráfordítással segít olvashatóvá tenni az ima sorai közé rejtett titkokat.

Digitális varázslat

Az Arkhimédész Palimpszeszt Projekt néven indult kutatásban egy restaurátorokból, képfeldolgozó szakemberekből, matematikusokból és fizikusokból álló nemzetközi csapat alakult, hogy feltárja az ősi pergamen rejtelmeit. Az oxfordi Lincoln College nyugalmazott tanára, Nigel Wilson ismerősként üdvözölhette az imakönyvet, mert az árverés előtt a Christie’s őt kérte fel a palimpszeszt tanulmányozására. „Már akkor felismertem, hogy egyszerű ultraibolya fény alkalmazásával is sokkal több információ olvasható ki a kéziratból, mint amelyre az előző századfordulón lehetőség nyílt” – utalt Wilson a dán tudós próbálkozásaira. Az elmúlt száz évben alaposan megrongálódott pergamen három lapja időközben nyomtalanul elveszett, de a legnagyobb különbség mégis a penészesedésből adódott. Szerencsére Heiberg számos fényképet készített a kéziratról, és a digitális reprodukálással több helyen sikerült befoltozni a pusztító gombásodás által teremtett űrt, de az összes oldal „újraolvasásához” már a legmodernebb technológiát kellett segítségül hívni.

Az izgalmas munka első fázisát egy olyan képfeldolgozási eljárás jelentette, amely az emberi szem számára láthatatlan fénysugarakkal pásztázta végig a pergament, így jól elkülöníthető színekre bontotta a két különböző korból származó tintanyomokat. Ez a módszer ugyan számos részletet feltárt, de a teljes szöveget továbbra sem tette olvashatóvá, mert az egymást fedő középkori írásokat egy 20. századi műkincshamisító több helyen újra felülírta néhány vallási témájú festmény aranyozott másolatával, hogy ezzel próbálja emelni a könyv értékét.

20150208_illusztracio_4.jpg

Ekkor sietett a csapat segítségére Uwe Bergmann, a kaliforniai Stanford Egyetem fizikusa, aki 2003-ban egy hasonló célra még soha nem alkalmazott vizsgálattal, a részecskegyorsító központban előállított speciális röntgennyalábokkal csalogatta elő az utolsó hiányzó „láncszemeket”. Az Arkhimédész munkáját rögzítő tinta ugyanis vasat tartalmazott, amely a röntgensugárzás hatására jellegzetes izzással mutatta meg a dokumentum összes részletét. Az ősi imagyűjtemény, a piszokréteg és gyertyaviasz, valamint a penész alatt rejtőző 800 éves szöveg végül egy számítógép képernyőjén bontakozott ki a megdöbbent kutatócsoport előtt. „Olyan érzés volt, mintha egy e-mail érkezett volna az időszámítás előtti 3. századból” – lelkendezett a projektet vezető William Noel, a baltimore-i múzeum ritka könyvekkel és kéziratokkal foglalkozó munkatársa.


Végtelen meglepetés

A rendkívül becses pergamen összesen hét arkhimédészi értekezés szövegét és ábráit tartalmazza, amelyből hármat egyedül a kalandos sorsú imakönyv őrzött meg. A folyadékban lebegő testekről írt művében, valamint a mechanikai módszerekről szóló tanulmányában a görög tudós részletesen taglalja, hogyan fejlesztette ki matematikai elveit, így a szenzációs felfedezés teljesen új megvilágításban tünteti fel a napjainkban alkalmazott tételeket és bizonyításokat. A Stanford Egyetem ókori matematikára szakosodott professzora, Reviel Netz megállapította, hogy Arkhimédész – a korábbi hiedelemmel ellentétben – nem csupán ismerte a végtelen fogalmát, hanem számításokat is végzett vele, s ezzel jelentős lépéseket tett a matematikai analízis felé, amely nagyrészt a 21. századi technológia alapjául szolgál. „Ha a pergamen tartalma már a reneszánsz korban ismert lett volna, akkor elképesztő hatással bírt volna a matematika és a tudomány, s ezzel együtt az egész emberiség fejlődésére” – hangsúlyozta a professzor.

 

20150208_illusztracio_5.jpg

Az ősi imakönyv a Stomachion nevű fejtörő egyetlen ismert ókori másolatát is megőrizte, amely régebben méltatlanul kevés figyelmet kapott. A Stomachion egy olyan négyzetről szóló elemzés, amely tizenegy háromszögre, két négyszögre és egy ötszögre osztható, de az évszázadokon át egyszerű „kirakós játékként” számon tartott feladvány valódi rendeltetését csupán a pergamen „dekódolását” követően sikerült megfejteni. Netz szerint az utókor félreértette Arkhimédész rejtvényét, amely valójában arról szól, hogy a szabálytalan sokszögekből miként lehet kirakni egyetlen négyzetet. Ez pedig azt bizonyítja, hogy Arkhimédészt a kombinatorika is foglalkoztatta, amely mindössze kétezer évvel később, a számítástechnika korában kapott nélkülözhetetlen szerepet.

PRUSINSZKI ISTVÁN

EREDETILEG MEGJELENT
A HIHETETLEN! MAGAZIN 2010. JANUÁRI SZÁMÁBAN

Címkék: 
.

 

Webcam Fuengirola

csak egy kattintás és élőben nézhető a fuengirolai tengerpart

 
 

1915-ben közel háromszáz katona tűnt el percek alatt egy csata kellős közepén úgy, hogy semmi nyomuk nem maradt.

Valami nagyon nem stimmel a koronavíussal kapcsolatban 
A patológusok megállapították: Nem a koronavírustól halnak meg az emberek
 
 



Vár a Costa del Sol