Amikor terhes asszony lett a pápa




Szerző: Prusinszki István



EGY TERHES ASSZONY PÁPASÁGA

A római katolikus egyház élén álló pápák többnyire igencsak távol álltak a szent ember eszményétől. A középkorban még közismert volt egy suttogva mesélt, különös legenda, amely szerint valamikor réges-régen egy nő is ült Szent Péter trónján: Johanna Papissa. Az évszázadok során a zsinatok hol így, hol úgy foglaltak állást Johanna ügyében: a 16. században még tényként fogadták el a létezését – ezt máig őrzi a János nevű pápák számozása –, később az egyház koholmánynak minősítette a történetet, és még a neve említése is tilalom alá esett: Johanna nőpápát kitörölték az egyháztörténetből.

illusztracio_1.jpg
A kép illusztáció


20150915_illusztracio_3.jpgA sötét középkorban, 857-ben Róma népe VIII. Jánostól, az akkor már harmadik éve pásztorkodó pápától várt biztatást, lelki vigaszt. Egy napon több ezres tömeg vonult utcára, hogy megéljenezze, amint a Szent Péter-bazilikából a lateráni palotában található rezidenciája felé tart egy menet élén, a Tiberis partján. Mikor azonban a menet bekanyarodott a Colosseum és a Szent Kelemen-templom között húzódó keskeny sikátorba, a Szentatya megbotlott és elesett.
A bámészkodók szeme elé döbbenetes látvány tárult: János pápa egy vajúdó asszony és szért esett el, mert éppen szült. A dühöngő nézők megragadták a szerencsétlen nőt és újszülött gyermekét, a város kapuin túlra vonszolták, és halálra kövezték mindkettőjüket - így hangzik az Európa-szerte számtalanszor elbeszélt történet, amit széles körben elhittek évszázadokon át.

Vajon csak legenda, vagy a történelem egyik legnagyobb történelemhamisítása a terhes pápa története?

Az évszázados szóbeszéd szerint a 818 körül született Johanna egy, a Rajna melletti Mainzban élő angol hittérítő lánya, aki szépségével és értelmével már gyermekként kitűnt kortársai közül. Tizenkét éves korában beleszeretett egy szerzetesbe, elhagyta a szülői házat, férfi külsőt öltött, és kedvese kedvéért belépett egy kolostorba. Angliai János – mert így ismerte mindenki – mindennapjai áhítatos imádkozással teltek, de gyakran tanult és szívesen olvasgatott a kolostor könyvtárában is. Az éjszaka leple alatt szerelmével találkozott, de napközben is gyakran bújtak el együtt társaik szeme elől, hogy kettesben lehessenek. De néhány hónap múlva fény derült a csalásra, és a párnak szöknie kellett. Dél-Európa felé menekültek az egyházi büntetés elől, és Szentföldre tartó zarándoknak adták ki magukat. Athénban Johanna párjának nyoma veszett, de ő tovább folytatta útját Rómába, az Örök Városba. A legenda szerint férfinak maszkírozva jegyzőnek adta ki magát, míg egy másik változat úgy tartja, hogy tanárként dolgozott tovább. Diákok csodálták ékesszólását, filozófusok tisztelték bölcsességét, bíborosok figyeltek fel teológiai jártasságára, pápai udvaroncok szerették meg nagyvonalúsága miatt. Amikor 855-ben elhunyt IV. Leó pápa, Johannát egyhangú szavazással választották meg utódjává. VIII. János néven lépett a pápai trónra – s ezzel aláírta saját halálos ítéletét.

illusztracio_2.jpg

A szenvedélyes, ám magányos asszony szeretőjévé fogadta egyik inasát, s hamarosan teherbe is esett tőle. Nyilvános szülése és a csőcselék azonnali bosszúja után sebtiben beiktatták hivatalába az új pápát, III. Benedeket. Az egyházi történészek később 855-re, két évvel korébbra tették vissza uralkodása kezdetét, hogy még a nyomát is eltüntessék Johanna pápaságának. Amikor a következő János nevű pápa 15 évvel később, 872-ben trónra lépett, nem IX., hanem VIII. János néven iktatták be méltóságába.

 

Bizarr bizonyítékok

A női pápáról szóló történetet sokan, sokféleképpen próbálták már megcáfolni: történészek és egyházi méltóságok eredtek a rejtély nyomába, hogy választ adjanak arra: valóban létezett-e Johanna. A múltkutatók a nőpápára való első utalást egy XIII. századi francia dominikánus szerzetes, Etienne de Bourbon A Szentlélek hét ajándéka című művében találják. Az általa leírt történetet egy másik – szintén az 1200-as években élt – dominikánus, a lengyel Troppaui Márton is beépítette Pápák és császárok krónikája című, széles körben ismert művébe. Közvetett – de legalább kézzelfogható – bizonyíték az az anya-gyermek szobor, amelyet hajdanán a Colosseum és a Szent Kelemen-templom közötti sikátorban, a pápai menet drámai megtorpanásának helyén állítottak fel. Érdekesség, hogy a későbbi körmenetek gondosan elkerülték ezt a helyet, éppen a szégyen miatt, amit Johanna hozott a pápaság intézményére. A sienai katedrálisban, a pápai mellszobrok között több mint kétszáz évig látható volt egy szobor ezzel a felirattal: „VIII. János pápa, egy nő Angliából”. A XVI. században, VIII. Kelemen pápa rendeletére a szobrot „Zakariás pápa” névre keresztelték át.

illusztracio_4.jpg

A história talán legbizarrabb bizonyítéka a lateráni Szent János-bazilikában napjainkban is látható sella stercoraria, vagyis egy lyukas ülőkéjű, különös formájú márvány karosszék. A 11. századtól a 16. század derekáig ezt a trónt használták a pápai beiktatási szertartásokon: minden újdonsült pápát megkértek, hogy úgy üljön a székre, hogy az orvosok könnyedén meghatározhassák a jelölt nemét. Sőt, a női pápa történetét olyannyira komolyan vették Vatikánban, hogy az 1415-ös konstanzi zsinaton is hivatkoztak rá a pápai hatalomról folytatott vitában. A későbbi II. Pius, a tudós pápa megpróbálta megdönteni a legendát – bizony nem túl nagy sikerrel. A protestáns és kálvinista írók a pápaság elleni támadásaikhoz használták fel a legendát, David Blondel például 1647-ben hosszadalmas értekezést írt „Kötetlen elmélkedés arról a kérdésről: igaz-e, hogy egy nő ült a római pápai trónon” címmel.

Napjaink történészei elvetik a nőpápa történetét. A hivatalos álláspont szerint nem megtörtént esemény, hanem a középkori pápaság öröksége. Azé a korszaké, amelynek pápáiról sok minden elmondható, csak az nem, hogy szent életűek voltak, és nincs az a gonoszság, amit el ne hitetnének róla. Bár a tudósok nem tartják valósnak Johanna uralkodását, a legenda a mai napig tartja magát. És – mint tudjuk – minden legendának van valóságalapja.


PRUSINSZKI ISTVÁN

EREDETILEG MEGJELENT
A HIHETETLEN! MAGAZIN 2004. SZEPTEMBERI SZÁMÁBAN


 

Webcam Fuengirola

csak egy kattintás és élőben nézhető a fuengirolai tengerpart

.



Vár a Costa del Sol